Alaptanítások

Kicsoda Jézus?

Ebben a tanításban szembesülünk a názáreti Jézus Krisztus személyével. Viszonylag földhözragadt, logikus módon közelítjük meg a tényeket. Jézus személyének kendőzetlen valósága döntés elé állít minket: Nekem kicsoda Jézus Krisztus?

Bevezetés (Az ember életének látszólagos értelmetlensége és üressége)

Kérdés: Mi a te életed legnagyobb kérdése?

Válasz: Például, én mindent elértem amit megcéloztam, mindenem meglett amit akartam, mégis a háttérben állandóan ott feszült a kérdés: Ki vagyok én? Honnan jövök? Hová megyek? Miért vagyok itt a Földön? Mi értelme az életemnek?
Az ember: – megszületik – iskolák – munkahely – házasság – család – munka – öregedés – nyugdíj – HALÁL…
Ennyi csak az egész? Ezt soha nem tudtam elfogadni. Kell, hogy legyen valami több. 
Lehet, hogy van Isten? Lehet, hogy Ő hiányzik az életemből? 
Hogyan tudhatnám meg, hogy valóban létezik Isten? Igen, egy személyes és végtelen Isten létezésének logikai szükségszerűségére tudnánk ésszerű magyarázatot adni 
(bár az Ő létezését bizonyítani nem lehet), de a gondolatmenet végén így is felmerülne a kérdés: akkor kicsoda a názáreti Jézus? Úgyhogy mi egyből ezzel fogunk foglalkozni.

Három csoportja van azoknak az embereknek, akik nincsenek kapcsolatban Istennel:

1. Az ateista

Ő még nem gondolkodott el komolyan az „Istenkérdésen”. Miért? Mert véges elméjével a végtelenről tesz abszolút kijelentést: Isten nem létezik! Ez filozófiai ellentmondás. Einstein azt mondta, hogy az emberiség jelenleg a „teljes tudás” kevesebb, mint 1%-át birtokolja…

2. Az agnosztikus

Kemény vonalas: az ember sohasem tudhatja meg, hogy van-e Isten. 
(Gondolkodásmódja hasonló az ateistáéhoz.)
Normális: nem tudom, hogy van-e Isten…

3. A „vallásos”

Bármilyen valláshoz tartozhat, akár keresztény valláshoz is. Ő beszél „Istenről”, ismeri vallásának rendszerét és terminológiáját, része annak, mindent „tud”. Mindenre helyes választ ad, mert tudja, mit kell mondani. Teljesíti a kötelességét, különb és jobb, mint az „átlag”…és mégsem ismeri Istent…

Mindezeknek az embereknek szembe kell nézniük egy személyiséggel, akit így hívnak: Názáreti Jézus!
Miért? Mert az Istennel kapcsolatos kérdéskörben Jézus szemtelenül merész követelésekkel áll elő. 
Például: Tegyük fel, hogy összegyűlnek egy konferencián a világvallások nagyjai: 
Mózes, Buddha, Mohamed, Konfúciusz, Jézus, stb. Egyikük feláll, és azt mondja: 
Én Isten vagyok. Rajtam keresztül teremtetett az ég és a föld. Téged is én teremtettelek, és akkor talál haza a szíved, ha megismersz és követsz engem…
Ha ez megtörténne, akkor Istennel kapcsolatban legalább lenne egy nyom, amin elindulhatnánk és megvizsgálhatnánk, hogy amit az illető mondott vajon hiteles-e? Jézus pedig pont ezt tette!

Sokan mondják: elfogadom Jézust, mint prófétát, mint páratlan erkölcsű tanítót, mint vallásalapítót – de hogy Ő lenne Isten…ezt nem vagyok hajlandó elfogadni. Sajnos ezeknek az embereknek annyit tudunk mondani, hogy Jézus ezt a lehetőséget nem hagyta nyitva számunkra. Ha valaki olyanokat mond, mint Jézus az vagy őrült, vagy hazudik vagy, valóban Ő Isten. De semmiképpen sem lehet csupán egy „nagy ember”, „nagy tanító” vagy „nagy próféta”.

Tartalom

Három oldalról fogjuk megvizsgálni Jézust:

1. 1. Az Írások
2. 2. Mit mond Önmagáról
3. 3. Életének különleges eseményei

1. Az Írások

Keressük a Messiást, aki megszabadítja (megváltja) a világot. Isten Messiásának számos követelményt kell beteljesítenie, amelyeket az Ószövetség írásaiban találunk meg. Az Ószövetség első könyvét kb. 1500 évvel, utolsó könyvét kb. 400 évvel Jézus Krisztus születése előtt írták.

Íme, a Messiás ismérvei:

Teremtés 3:15 – asszony magva – Galata 4:4
Teremtés 49: 10 – Júda törzséből származik – Lukács 3:33 
Mikeás 5:2 – Betlehemben születik meg – Lukács 2:4
Dániel 9:25 – születési ideje – Lukács 2:1
Izajás 7:14 – szűz asszonytól születik – Lukács 1:26
Malakiás 3:1 – előtte jön valaki aki előkészíti az útját – Lukács 3:3-6
Zsoltár 2:7 – Isten saját Fiának nevezi – Máté 3:17
Izajás 61:1-2 – bekötözi a megtört szívűeket – Lukács 4:18
Zakariás 9:9 – szamárháton vonul be Jeruzsálembe – Márk 11:7
Izajás 53:1 – nem hisznek neki – János 12:37
Zsoltár 41:9 – egyik legjobb barátja árulja el – Máté 26:47-50
Zakariás 11:12 – harminc ezüstpénzért árulják el – Máté 26:14
Izajás 53:12; Zakariás 12:10; Zsoltár 22:17 – halála – János 19:16-18
Zsoltárok 22:18-19 – ruháin sorsot vetnek – János 19:23-24
Zsoltár 22:1 – Isten elhagyja – Máté 27:46
Zakariás 12:10 – oldalát átdöfik – János 19:34
Izajás 53:9 – gazdagok közé temetik – Máté 27:57-60
Zsoltárok 16:10; 49:15 – feltámad a halálból – Márk 16:6-7
Zsoltár 68:18 – Isten jobbjára emeli – Márk 16:19; Efézus 4:8
(kb. 300 hasonló ószövetségi prófécia van, ezért csak néhány ismertebbet emeltünk ki)

2. Mit mond Jézus Önmagáról?

Máté 14:61-62; János 4:25-26 – Megvallja: Én vagyok a Messiás!
János 6:48 – Én vagyok az élet kenyere
János 8:12 – Én vagyok a világ világossága
János 8:58 – Mielőtt Ábrahám lett én vagyok (Ábrahám kb. i.e. 2000)
János 10:7 – Én vagyok a juhok ajtaja
János 10:11 – Én vagyok a jó pásztor
János 10:30 – Én és az Atya egy vagyunk
János 11:25 – Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz Én bennem ha meghal is él…
János 14:6 – Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet…
János 15:1 – Én vagyok az igazi szőlőtő
János 14:9 – Aki engem lát, látja az Atyát
János 20:28 – Jézus bűnt bocsát meg – ez egyedül Isten privilégiuma
(Szintén sok hasonló ige van, de csak a legismertebbeket emeltük ki)

Én vagyok az Út

Van egy elképzelés az emberek között, hogy sok út vezet Istenhez. A buddhizmus egy út, a hinduizmus egy másik, az iszlám egy harmadik, a kereszténység egy negyedik, a New Age egy ötödik (és így tovább) ugyanahhoz az istenhez. DE, Jézus azt mondja: Én vagyok az út. Nem „egy út” hanem „az út” (értsd: az egyetlen út Istenhez). Jézus szemtelenül szigorú. Sokan megbotránkoznak ezen, és azt mondják, nekik ilyen Isten nem kell. Mégis, a meglepő inkább az, hogy a bűnnel és halállal megmérgezett embernek egyáltalán van útja a szent és tökéletes Istenhez. Mert Isten és ember között nagyon nagy a különbség!
Példa: Feladat az Atlanti óceán átszelése. Nyilván nem úszóleckékre van szükségem, mert saját erőmből képtelen vagyok átúszni (még akkor sem, ha a legjobb úszó vagyok a földön). Külső segítségre (pl. egy hajóra) van szükségem ahhoz, hogy a feladat sikerüljön. Hasonlóképpen van szükségem Jézus segítségére, hogy Istenhez jussak.

Én Vagyok az Igazság

Olyan igazság (objektív valóság) nincs ami számodra igaz, de számomra nem.
Például: Gyurcsány Ferenc Magyarország jelenlegi miniszterelnöke. Ez számodra és számomra is egyaránt igaz függetlenül attól, hogy elhisszük vagy sem. A mi hitünk nem befolyásolja a valóságot! Ugyanígy Isten és Jézus Krisztus valóságát sem befolyásolja az, hogy hiszünk benne vagy sem. 
Vagy: Egy folyó partján állsz, ami be van fagyva, de csak két centiméteres jégréteg van rajta. Hiába hiszed erősen, hogy meg fog tartani, ha rálépsz – be fogsz szakadni, mert a hazugságban hittél. Viszont, ha a jégréteg vastagsága két méter, akkor egy egész piciny hittel, ha elindulsz rajta meg fog tartani, mert az igazságban hittél! Ennyire fontos az igazság!
Tehát: Nagy hit a hazugságban = tévelygés, végül pedig halál
Piciny hit az igazságban = élet

Jézus Istennek vallotta magát! – Ez a tény ismét döntés elé állít minket. A következő rajzon felvázoljuk lehetőségeinket:

(Figyelembe vettük azoknak az embereknek a véleményét is, akik úgy gondolják, hogy Jézus nem történelmi személy, vagy nem mondta ki azokat a dolgokat, amiket neki tulajdonítanak. Ezt a lehetőséget mind a történészek mind a gondolkodó emberek többsége elveti.)

Lehetőségeink tehát szűkülnek: Kicsoda Jézus? Úr? Őrült? Olyan hazug ember, aki 2000 éve a világ nagy részét félrevezette?

Én vagyok az Élet

Többről beszél itt, mint a biológiai létezés. Többről, mint a puszta lét. Ezt mondja ki: Én vagyok az örök élet! Én vagyok Isten élete. (ld. 1 János 5:20)

3. Jézus életének különleges eseményei

Különleges esemény = soha senki mással nem történt ilyen, illetve nem cselekedett ilyent.

1. Születése – Jézus szűz asszonytól született
2. Csodái – Bár voltak a történelemben (és vannak napjainkban is) akik tettek és tesznek hasonló csodákat, mint Jézus Krisztus (például: fizikai gyógyítás – halálos betegek, vakok, nyomorékok gyógyulása; démonok kiűzése; halottak feltámasztása). De olyanról még nem hallottunk, aki mindenkit meggyógyított volna, aki hozzá fordult segítségért bármilyen problémával!
3. Feltámadása – Ezt a témát egy kicsit jobban kifejtjük:

Jézus feltámadása

Három tény, amiben hívő és nem hívő tudósok kölcsönösen egyetértenek:

1. Jézus Krisztust keresztre feszítették
2. Volt egy üres sír
3. A tanítványok pünkösdkor elkezdték hirdetni a feltámadást

Kezdjünk el logikusan gondolkodni a tények alapján, és próbáljuk meg rekonstruálni mi történhetett. Sokan megpróbálták bebizonyítani, hogy a feltámadás nem történt meg. Vizsgáljuk meg érveléseiket e három tény alapján:

1. Ájulás elmélet

Jézus nem halt meg a kereszten, csak elájult. A tanítványok elhelyezték a sírban, ahol ő magához tért. Kiszabadította magát és megjelent a tanítványoknak, mint feltámadt, győztes üdvözítő. Ezután eltávozott és valahol meghalt.

Kérdések: Jézus hat órát töltött a kereszten függve. A szögek átszúrták csuklóit és a lábfejét, véglegesen használhatatlanná téve azokat. A sír elé kb. egy tonnányi súlyú követ gördítettek. A sírt római katonai őrség őrizte. Tegyük fel, hogy elájult, majd magához tért a sírban. Hogyan gördítette el a tonnás követ egy olyan ember, aki néhány órával azelőtt még kereszten függött? Hogyan játszotta ki az őrséget? Hogyan csaphatta be a tanítványokat feltámadt, győztes Úrnak álcázva magát néhány órával a kereszt után? Stb…
Úgy gondolom ahhoz, hogy ezt a teóriát valaki elhiggye nagyobb „hitre” van szükség, mint ahhoz, hogy elhiggyük valóban feltámadt!

2. Az asszonyok rossz sírhoz mentek

Vagyis az asszonyok eltévesztették a sírt vasárnap reggel. Azt hitték, abba fektették Jézust, amihez kimentek, de üresen találták. Elmondták a tanítványoknak a dolgot, – innen van a feltámadás tana. 
Sok kérdés: Akkor a római őrség is rossz sírhoz ment? Miért nem találták meg a rómaiak vagy a zsidók a jó sírt később sem, hogy előhozták volna a holttestet és véget vetettek volna az új szekta terjedésének? Mi van Jézus megjelenéseivel? Stb…

3. Valaki ellopta a testet

De ki? A római őrség? Vagy a zsidó vezetőség? Ha ők lopták volna el, akkor a feltámadás meghirdetésekor előhozták volna a holttestet és megmutatták volna az új szekta „áldozatainak”: Íme, a ti feltámadott Uratok!
Vagy a tanítványok? Ez már logikusabban hangzik. A tanítványok tehát az éjszaka leple alatt a sírhoz lopóztak, kijátszva a római őrséget elgördítették a követ, kiemelték a holttestet és elvitték. Valahol eltemették, majd pünkösdkor elkezdték hirdetni a feltámadást.

Kérdések:

1. Hogyan lett a tanítványok megfélemlített kis csapatából néhány óra alatt halált megvetően bátor hős? Mesterüket megfeszítették, nyilván az őt követőkre is ez a sors vár. Hogy mertek néhány hét múlva azzal a nonszensszel kiállni az emberek elé, hogy Jézus feltámadt?

2. Mit nyertek a tanítványok azzal, hogy új vallást alapítottak? Hatalmat? Presztízst? Gazdagságot? Tisztséget? Valamiért csak kitalálták ezt a feltámadás balhét! De…egy kivétellel mindnyájukat kivégezték a tanításaik miatt. Ezt nyerték a hazugságukkal. Mert, ha a holttestet ők lopták el, és ők találták ki a feltámadást, akkor mindnyájuk egy hazugságért halt meg. Nem újdonság egy ügyért meghalni. Sokan haltak meg hazug ügyekért is, de csak, mert tévedtek. Például sok kommunista halt meg a kommunizmus ügyéért, de mindnyájan hitték, hogy igaz ügyért halnak meg. A tanítványok viszont tudták, hogy hazugság és félrevezetés, amit tesznek. De ki halna meg egy hazugságért?

Befejezés

Ezek után feltesszük a kérdést:

Mindezt komolyan megfontolva,
TE KINEK MONDOD JÉZUST? KICSODA JÉZUS?

Róma 10:8-10

Miért halt meg Jézus?

Ebben a tanításban megvizsgáljuk mi az, amit Jézus Krisztus kereszthalálával elvégzett és számunkra megszerzett. Küszködéseid végét jelentheti, ha ezt megérted és szívedbe zárod.

Bevezetés

Jézus keresztje:

• Az emberiség történelmének a középpontja.
• Kettévágta a történelmet: i.e. – i.u.; Kr. e. – Kr. u.
• Az egyház életének a forrása, igehirdetésének a középpontja.
• Az én életemnek a forrása és középpontja.

Isten az Ő Fia által szól hozzánk ezekben az utolsó időkben. Hogyan? Beleállított a földbe egy olyan tanúságot, ami mellett nem lehet elmenni. Jézus Krisztus kereszthalálával három dolgot akart félreérthetetlenül az emberiség tudomására hozni:

1. Bűnösök üdvözítése
2. Isten jellemének bemutatása (kitárulkozik)
3. A gonosz legyőzése

Nem tud másképp megmenteni, csak Jézus keresztje által.

Nem tudja erősebben átadni, hogy szeret, mint Jézus keresztje által.

Nem lehet máshogy legyőzni a gonoszt, csak Jézus keresztje által.

Gal 6, 14; 1Kor 2, 2 

Hit és Megtérés

 
Ebben a tanításban feltárjuk a holt cselekedetekből való megtérés és a Krisztusba vetett hit valódi tartalmát és természetét. Megmutatjuk mi a különbség a valódi és az „álmegtérés” ill. a valódi és az „álhit” között.

Bevezetés

Krisztus engesztelő áldozata objektív értelemben elegendő ahhoz, hogy a világot a bűntől megszabadítsa. Isten kegyelme már elvégzett mindent! De…Krisztus engesztelő áldozata szubjektív értelemben – az egyes ember részvétele nélkül – nem elegendő ahhoz, hogy őt a saját bűneiből és azok következményeitől megmentse. Tehát, Jézus engesztelését mindenkinek alkalmaznia kell a saját életére. Az ember részvétele nélkül nem megy. Az evangélium döntésre hív. A megváltás ajándékát át kell venni. Amint Szt. Ágoston mondta: „Aki a beleegyezésed nélkül megteremtett, nem fog a közreműködésed nélkül üdvözíteni!”.

Leegyszerűsítve, egy ember üdvözítésének két oldala van:

• A kegyelem: Isten „dolga”
• Megtérés és hit: az ember „dolga”

A megtérés és a hit szervesen összetartoznak. Egyik a másik nélkül nem tud „megélni”. A megtérés hit nélkül erkölcsreform-próbálkozássá alacsonyodna, míg a hit megtérés nélkül üres vallásoskodásba fulladna. A megtérés és hitre jutás az ember életében általában egy folyamat műve. A Szentlélek kinyilatkoztatja az ember szívében az igazságot, amivel ő szembesül. Idővel, amikor az igazságot elismeri, bűnbánatot tart és megtér holt cselekedeteiből megvallván hitét az élő Istenben. Ekkor fordul meg az ember élete. Ebből is látszik, hogy nem érzelmi fűtöttségről vagy felindulásról beszélünk, hanem az akarat szilárd döntéséről. A megtérés és a hit meghatározó tényezője a jelen idő! Egyik sem a jövőre irányul, hanem a mára. Nem egy eljövendő valóság után való vágyakozás a hit, hanem Isten kegyelmének megragadása ma, Istennel való kapcsolatba lépés most, bűnökből való megtérés ma, stb.

Három területet fogunk megvizsgálni a megtérés és a hit szempontjából:

1. A szív
2. A száj
3. A cselekedetek

Tartalom

1. A szív

Szívünk a „döntéshozó szerv” bennünk. Itt fogan meg a megtérés és a hit. A szívben megfogant döntés kerül kifejeződésre a szánkon és a cselekedeteinken keresztül.

Megtérés

Definíció: megváltoztatni a véleményét, meggondolni magát (görög), megváltoztatni a viselkedését (héber)

A bűntudat, és az ebből eredő önsajnálat tehát nem megtérés. Rájönni arra, hogy a gonosz dolgok, amiket cselekedtünk, milyen következményekkel jártak önmagunkra nézve, és sajnálkozni e fölött – nem elég. (Júdás és Ézsau példája!). 
Ugyanígy bizonyul kevésnek a mások fölött való sajnálkozásunk. Rájönni arra, hogy bűneink milyen sebeket okoztak másokban, és ezen meghatódni – kevés. 
Az igazi megtérés az a szomorúság, amikor felismerjük Isten jóságát, irgalmát és szentségét. Rádöbbenünk mekkora erkölcsi (jellembeli) különbség van köztünk és Közte. Amikor ráébredünk milyen súlyos ára van bűneink bocsánatának: az Ártatlan halála! Amikor megízleljük Isten végére mehetetlen szeretetét, és megrendülünk… Ez az Isten szerinti megszomorodás hoz üdvösségre való megbánhatatlan megtérést nekünk (2 Kor 7:10). Akkor kel fel a hajnal, amikor ráébredünk, hogy Isten ellen vétkeztünk: dacoltunk hatalmával, megszegtük törvényét, beszennyeztük teremtményeit, megraboltuk örömét, kiprovokáltuk haragját és kiérdemeltük ítéletét.

Van tehát képmutató és ezért értéktelen „megtérés” is. Ez az emberek előtti külső cselekedetekben megvalósuló, ámde a szívet érintetlenül hagyó „megtérés”, illetve a szívben átérzett, de a cselekedetekben egyáltalán nem megjelenő „megtérés”. 

A megtérés a kérdésben főleg múltbeli és jelenlegi cselekedeteinkre gondoljunk. Megtérő szívünkben elkezdünk egyetérteni Istennel abban, ami igaz rólunk viselkedésünkkel és hozzáállásunkkal kapcsolatban. Amire Ő igent mond, mi is igent mondunk, amire pedig nemet, arra mi is nemet. Megértjük bűnös voltunkat Isten előtt, és a fölöttünk lévő ítélet súlyát. Ebben benne van az a megdöbbenés is, hogy Isten sokkal jobb, szentebb és hatalmasabb, mint általában gondoltuk. Mi pedig sokkal rosszabbak, bűnösebbek és gyengébbek vagyunk, mint általában gondoltuk. 
Például: Nem úgy gondolkodom többé, hogy alapjában véve jó ember vagyok, de egy-két rosszat azért tettem „hiszen emberek vagyunk”. Hanem inkább így: alapjaimban vagyok romlott, akinek néha-néha sikerült egy-két jó dolgot is cselekedni. 
Vigyázat! Gyakran jónak látszó cselekedeteim is bántóak Isten szemében, mert Ő indítékaimat is ismeri és keresi. Azok a jó cselekedeteim tehát, amelyeknek indítéka az, hogy ezek alapján Isten elfogadjon, és igaz embernek minősítsen engem, holt cselekedeteknek minősülnek. Ezekből is meg kell térnem. Az Isten előtt való megigazulást nem a cselekedeteink alapján érdemeljük ki, hanem hit által kapjuk ajándékba! Az önigazultság (önmagam igazolása Isten előtt) vagy más szóval a kevélység a leggonoszabb bűn.

Hit

Definíció: meggyőződés; bizalom (függés, ráhagyatkozás); hűség

A hit történelmi dimenziója: meggyőződés.

Olyan korban élünk, ahol lassan minden relatívvá, bizonytalanná és viszonylagossá kezd válni (főleg az erkölcs!). Az emberek így beszélnek a hitről: Mindegy, hogy miben hiszel, csak higgyél. Mert jobb hinni, mint nem hinni. Vagy: Te hiszel Istenben!? Örülök neki. Én meg az agykontrollban hiszek…Te miért nem örülsz neki? Ebben a légkörben megvallani, hogy hitem objektív (mindenkire egyaránt vonatkozó) valóságon alapszik és nem az én szubjektív véleményemen: botrány!! Ha ezt megteszem általában fanatikus őrültnek bélyegeznek.
Mégis a megtartó hit határozott történelmi tényekre támaszkodik, melyek bizonyos időpontban és helyen valósultak meg (Jézus Krisztus születése, élete, halála és feltámadása például). A Szentírás tartalmazza a világtörténelem Isten szempontjából legfontosabb eseményeit (múlt, jelen, jövő!). Szükséges tehát manapság mind jobban kihangsúlyoznunk hitünk történelmi kereteit. A számtalan vallás és világi filozófiák tengerében nem csak azt kell megkérdeznünk, hogy valaki hisz-e Istenben, hanem azt is, hogy melyik istenben hisz!?

Először tehát:

Bemutatjuk ki ez az Isten, akiben hiszünk: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene. Izrael Szentje. Teremtő és Ítélő ÚR. (ApCsel 17:22-31)

Másodszor:

Bemutatjuk Jézus Krisztust, aki megjelent a történelem színpadán, cselekedett, meghalt a keresztfán és feltámadt a halálból. Bár számunkra az Ő megjelenése a legfontosabb esemény, mégsem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy Ő nemcsak „úgy lepottyant az égből”. Eljövetele Isten gondos előkészítő munkájának eredménye, amely az ember teremtése óta realizálódik a Földön. Ennek az előkészítő munkának legkiemelkedőbb ténye a zsidó nép kiválasztása és üdvtörténeti szerepének Isten általi meghatározása. Isten a nemzeteket egy nemzet, a zsidó nép által akarta megmenteni, az egyes személyeket pedig egy személy által, a zsidó Jézus Krisztus által. Így döntött Isten. Jézus az egyetlen út. Az üdvözítés monopóliuma egyedül az Övé. Jézus életének az üdvösségünk megszerzése szempontjából legfontosabb eseményei: kereszthalála, eltemettetése, feltámadása (1Kor 15:3-4). Ez kb. 2000 évvel ezelőtt 3 nap leforgása alatt történt meg. 
(A hit azonban nemcsak ezeknek a történelmi tényeknek az intellektuális elfogadása, hanem az események értelmének és jelentősségének felfogása is. Azzal, hogy Jézussal mindez megtörtént Isten bebizonyította és tanúsította – Jézus az, akinek vallotta magát: Isten Fia, a Messiás. Ő az emberiség megváltója.)
Isten tehát tökéletesen Ura a történelemnek. Kezének munkája viszont akkor látszik világosabban, amikor nagyobb időintervallumokat vizsgálunk. Az üdvtörténet középpontjában és fordulópontjában Jézus Krisztus engesztelő áldozati halála és dicsőséges feltámadása áll. Isten tervében minden efelé haladt, ebben összpontosult és ebből robbant ki!

Ez tehát a hit történelmi tartalma, meggyőződésünk biztos és erős alapja.

A hit személyes tartalma: bizalom (függés, ráhagyatkozás).

A történelemtől most az egyes emberhez fordulunk. Annak megvallása (vagy az abban való hit), hogy Jézus a világ megváltója: NEM ELEGENDŐ!! Egészen más az, amikor hittel ki tudjuk mondani: Jézus Krisztus az ÉN megváltóm. Keresztény hitem tehát azt jelenti, hogy bízom Jézusban, igaznak fogadom el, amit mond és ráhagyatkozom. Hitem ezért nemcsak a hittételek helyes ismerete, hanem magával Jézussal való személyes kapcsolat, Vele való közösség. Nem elegendő tehát csupán elismerni a történelmi tények valóságát és azok jelentősségét – meg kell ismerkednünk Jézussal! Mit jelent ez? A következőt:
Az objektív történelmi tényeket elfogadva és megértve – szívemmel, személyesen és szubjektíven megszólítom Jézust és rábízom magam. Az üdvösség elnyeréséhez elengedhetetlenül szükséges a hitnek ez a lépése. 
Az Újszövetségben jóval többször fordul elő a „hinni” ige, mint a „hit” főnév. Talán arra mutat ez, hogy hinni inkább cselekvést jelent, mint valaminek a birtoklását. Az Istenbe vetett személyes bizalom engedelmes cselekvésre szólít fel (Jn 2:5; Ter 31:16). Hinni Jézusban tehát azt is jelenti, hogy engedelmeskedni Jézusnak. Ha valakiben tényleg megbízunk, nem késlekedünk neki engedelmeskedni sem.

A hit folyamatos dimenziója: hűség.

A hit lényegéhez tartozik az, hogy mindvégig kitart, bármilyen hosszú idő kell az ígéret beteljesüléséhez. Vagyis a hitben szervesen ott van a hűség, az állhatatosság (Zsid 10:35-39).
Sok helyen a Szentírás folyamatos jelen időt használ a hinni szónál (Jn 3:16; Jn 6:29; 
Jn 20:31). Lehet, hogy Istent mindennap a mában érdekli hitünk? Lehet, hogy a megtartó hit nemcsak egy „hitbeli lépés”, hanem „hitben járás”? 
Pál apostol nem maradt meg a damaszkuszi úton történt megtapasztalásánál, hanem továbbment. Mert van több…
Gal 2:20 élek…2Tim 4:7 megtartottam…ApCsel 14:22; Kol 1:23 maradjatok meg a hitben…
Vannak, akik eltávolodnak a hittől: 1Tim 6:10; 21
Vannak hajótöröttei a hitnek: 1Tim 1:19
Sőt Pál felhív mindannyiunkat: Vizsgáljuk meg, hogy hitben vagyunk-e? (2Kor 13:5)
Nyilvánvaló tehát, hogy az igazi hit az a hit, amelyik megmarad. Az a hit, amellyel be tudjuk fejezni pályafutásunkat!

2. A száj

Megvizsgáljuk mit jelent a hit és a megtérés szavaink területén. 
Belső életünk és a külvilág között helyezkedik el a szánk. Ami belül a szívben és a gondolatokban fogan meg azt a száj beszédével hozzuk napvilágra.

Megtérés

Így a szívünkben megfogant megtérést szavaink segítségével hozzuk elő, mielőtt cselekedeteinkkel teljessé tennénk azt (Mt 12:33-37). Hogyan? A bűnvallás (gyónás) által.
Keresztelő János szolgálatában is nagy szerepet játszott a bűnök megvallására és elhagyására való felszólítás (Mt 3:6-8). A bűnvallásban (gyónásban) a sötétség cselekedetei világosságra kerülnek Isten és ember előtt. Bűneink megvallása tehát megtérésünk szerves része. Szavaink területén megtérésünk egyik legfontosabb kifejeződése a bűnvallás.

Néhány fontos szempont:

• A bűnvallásban személyes bűneinket tárjuk fel és nem általánosságokat! ÉN ezt…és ezt… és ezt …tettem, mondtam, gondoltam vagy mulasztottam el megtenni. Amikor így megnyílunk büszkeségünk eltűnik a süllyesztőben.
• A bűnvallásban felvállaljuk saját felelősségünket az elkövetett bűnökért. Én tettem meg, senki nem kényszerített. Nem keresünk mentséget, nem keresünk kifogást. Beismerjük, hogy akarattal vétkeztünk és szükségünk van Isten meg nem érdemelt bűnbocsánatára. A bűnök megvallása megnyitja a csatornát Isten kegyelmének áradása előtt. (1Jn 1:9)
• A bűnvallásban benne van a bűnök szóbeli megtagadása és feladása is. Főleg, ha okkult illetve démoni befolyás alatt elkövetett bűnökről van szó. A bűnöket tehát szóban meg kell tagadni és közösségünket velük el kell vágni.

Hit

A szánkkal teszünk megvallást hitünkről is mind Isten mind az emberek előtt (Róm 10:8-13).

• Isten előtt: amikor segítségül hívjuk az Ő nevét
• Emberek előtt: amikor tanúságot teszünk

3. A cselekedetek

Megtérés

A bűnök megvallását a bűnök elhagyásának kell követnie.

• Keresztelő János: pontosan, gyakorlatban várta el a megtérést. (Lk 3:8)
• Jézus Krisztus: Zakeus esetében szintén gyakorlati lépések történtek. (Lk 19:1-10)
• Pál apostol: ApCsel 26:20 önmagáért beszél.

Amennyiben lehetséges a múltban elkövetett bűneinket helyre kell raknunk (az általuk okozott károkat meg kell térítenünk), mind anyagi téren mind kapcsolataink területén.

Kapcsolatok:

• Van, akivel meg kell szakítani (pl. bűnös kapcsolat)
• Van, akinek meg kell bocsátani (ebben benne lehet Isten és önmagunk is)
• Van, akitől bocsánatot kell kérni
• Mindenkivel pedig meg kell békülni

Ez a megtérés teljessége. A szív, a száj és a cselekedetek területén való megtérés lehetőséget ad Istennek, hogy megbocsássa bűneinket és meggyógyítson minket.

Hit

Már megjegyeztük, hogy a hit inkább olyan valami, amit cselekszünk, mint olyan, amit birtoklunk. Vagyis hinni annyit jelent, mint engedelmeskedni a „hitnek” (Isten tanításának). Fontos viszont megkülönböztetni a következőt:
Nem jó cselekedeteinkkel érdemeljük ki üdvösségünket, hanem hit által vagyunk képesek arra, hogy cselekedjük a jót (és ne hagyjuk abba!). Ef 2:8
Isten tehát jó cselekedetekRE üdvözített minket, a hit és a szeretet cselekedeteire. Hitünket gyakorolni (illetve cselekedni) kell különben halott (Jak 2:20). Az üdvözítő hit tehát gyakorlati és cselekvő. A Zsidókhoz írt levél 11 fejezetében példákat találunk az ilyen munkálkodó hitre. Érdekes, hogy egyetlen szó sincs ebben a fejezetben arról, hogy ezek az emberek mit gondoltak vagy éreztek. Csak az van leírva, amit tettek! Az ő „belső” bizalmuk a láthatatlan Istenben „külső” cselekedetekben mutatkozott meg. 
A hit tehát nemcsak Isten igazságának elfogadása, hanem annak aktív cselekvése.

Összefoglalás

Isten kegyelmének átvételére és a Vele való kapcsolatba lépésre egyedüli eszközünk: a hit és a megtérés. Zseniális megoldás. Amikor ezek segítségével mozdulunk Isten felé – eláraszt minket a kegyelem. Büszkeségünk és dicsekvésünk (hogy elértünk azért valamit…) a hitben és a megtérésben értelmetlenné válnak. Marad a hálaadás és a magasztalás!

Szentlélek

Ebben a tanításban bemutatjuk a Szentlélek szerepét keresztény életünkben. Ez nem is annyira tanítás, mint inkább buzdítás. Lényege, hogy felkeltsük a testvérek „étvágyát” Isten Lelke után. A rövid buzdítás után minden esetben imádkozzunk a testvérekért, hogy teljenek be Szentlélekkel – illetve, ha ez még nem történt meg ezelőtt, akkor imádkozzunk a Szentlélek keresztségért.

Bevezetés

Megvizsgáltuk Jézus Krisztus személyét, majd az Ő művét. Bátran belenéztünk a hit és a megtérés tartalmába és megállapítottuk, hogy Isten kegyelmét csak igazi megtérés és hit által alkalmazhatjuk a saját életünkre. Ezt meg is tettük és így Isten szeretett gyermekei lettünk. Ezzel akkor kész vagyunk? Itt vége az alapozásnak? Nem! Ha itt abbahagynánk, akkor néhány hónap bizony nagyon rossz tanúságaink lennének. Mert a keresztény Szentlélekkel való betöltekezés nélkül olyan, mint az autó motor nélkül (nem jut messzire – nincs mi hajtsa), mint a gitár húr nélkül (szép, de használhatatlan), vagy mint a kályha tűz nélkül (nem ad meleget a fagyos világban).

Tartalom

Döntöttünk Isten mellett – örökre. Jó tanítványként meg akarjuk fogadni Isten tanácsait, meg akarjuk tartani Igéjét. De hogyan? A 10 minimum parancs közül egyet sem tudok betartani órákon keresztül!? Hol vannak a napok, hónapok, évek? És a 10 parancs még haggyán – de miket mond Jézus a Hegyi Beszédben (Mt 5-7)!? Ezeket tényleg komolyan gondolja Isten? Hogyan lehet így élni? 
Isten ígérete – a Szentlélek – vár, hogy belemossa Isten dolgait a szívünkbe. Nem akarja, hogy csak külső szemlélői legyünk szeretetének vagy csak távolról csodálkozzunk erején. Hanem bele akarja árasztani szeretetét és erejét a bensőnkbe, hogy képessé tegyen minket a mindennapokban „készpénzre” váltani Igéjét.

Róm 5, 5 Szentlélek által árad Isten szeretete a szívünkbe.

Hogyan történt meg mindez elődeinkkel?

Lk 24, 49 (+ApCsel 1, 8) Jézus az apostoloknak mennyei erőt ígér amikor eljön rájuk a Szentlélek
ApCsel 2, 1-4 A Szentlélek kitöltetésének krónikája
ApCsel 8 14-17 Az apostoloknak fontos volt, hogy a megtért és megkeresztelt hívők teljenek el Szentlélekkel.
ApCsel 19, 1-7 „Kaptatok-e Szentlelket amikor hívőkké lettetek?” Pál apostol kérdése nekünk is aktuális! Szentlélek nélkül nem lehet Keresztény életet élni.

Mi van velünk? Vajon ugyanez a tapasztalat számunkra is el van készítve?
IGEN!!! ApCsel 2, 38-39

Isten azt akarja, hogy a benne hívők megismerjék Őt úgy, amint van. Nem akarja, hogy elképzeléseket gyártsunk Róla és azokat terjesszük. Ezért a Szentlélek által valóságként mutatkozik be. Nem emberi bölcsességben, hanem Isten erejében hiszünk. 
Róm 8, 15 A Szentlélek által ismerjük meg Istent, mint Apukát. Mint szerető Édesapánkat. 
Nélküle maximum „miatyánknak” szólítjuk Őt.
Amikor beszélgetünk emberekkel és elmondjuk nekik, hogy Isten szereti őket, általában azt a válasz halljuk: Tudom. Közöny és fásultság az arcon. Igen, hallott már erről. Tudja, hogy ez így van. DE nem tapasztalja! A Szentlélek által árad be Mennyei Édesapánk szeretete a szívünkbe!
Példa: Milyen az amikor szerelmes vagy? Egycsapásra bizonyos személy válik életed középpontjává. Egész életed köré kezd csoportosulni. A nagy ő lesz a legfontosabb. Mi változik meg ilyenkor? Nem a körülményeid, hanem te! A buszon ugyanakkora tömeg van reggel, a menza ugyanolyan borzasztó, mégis te egész más emberré válsz! 
A Szentlélek ugyanezt a szerelmet hozza el az Atya iránt a szívedbe. 

Izrael a Sinai hegynél kívülről nézte ezt a Szeretetet. Megkapta a törvényt, Isten Igéjét, de nem tudta megtartani. A parancsolat mindig támadta, mert képtelen volt megélni. Vétkezett, majd áldozatot mutatott be a bűneiért. Jézus azonban bemutatta a végső áldozatot – az engesztelés megtörtént. Az Ő halála és feltámadása óta már nem a törvény uralkodik a hívőn, hanem a Szentlélek. Ő az aki beleírja Isten törvényét a szívünkbe. Mielőtt betölt a Szentlélek „belefér” életembe a bűn. Miután betöltött „magamtól” gyűlölöm meg a bűnt. Nem azért, mert a törvény azt mondja: Ne tedd! Hanem mert én nem akarom megtenni tudván azt, hogy bűneim Uramat sértik. Sőt, a törvény egész más dimenzióba kerül a Szentlélekben való élet fényében. 
Például: Kinek kell olyan táblát kitenni, hogy ne edd meg a mérges gombát? Vagy: Ne ugorj le a szakadékba? Csak az őrülteknek. Ugyanígy csak az „őrültek” tartják rossznak e parancsolatokat: Ne gyilkolj! Ne paráználkodj! Stb. Amikor viszont észre térnek meglátják ezek értelmét. 
Gal 5, 22-23 A Lélek gyümölcsei ellen nincs törvény. A Szentlélek munkálja ki benned, hogy kedvében járj Mennyei édesapádnak!

Tanúság. Itt a Szentlélekkel való első betöltekezésedről (Szentlélek keresztségedről beszélj).

Példa: A bor

Meg lehet nézni. Szép. Gusztusos…de így semmi hatása rád.
Meg lehet szagolni. Jó…de így sem történik veled semmi.
Meg kell ízlelni! Igen, így már kifejti rád hatását.
A Szentlélek „megízlelhető”, megtapasztalható. Ő akarja azt, hogy megkóstold! Az apostolok megrészegedtek a Szentlélektől ApCsel 2, 13 (Vagy legalábbis kívülről az látszott rajtuk.) Pál apostol ugyanerre buzdít minket. Ef 5, 18

Hogyan töltekezzem be?

Kérd Istent! Lk 11, 9-13

Ne ijedj meg a megnyilvánulásoktól. Nyelveken szólás, nevetés, sírás, feldőlés vagy más szokatlan esemény természetes velejárói a betöltekezésnek. Lehet, hogy úgy fogod érezni magad, mintha részeg lennél. Ez is természetes. 

Ezekiel 47, 1-5
Istenből fakad ki ez a folyam. Ő a Szentlélek. Te meddig akarsz belegázolni? Bokáig? Térdig? Csípőig? Nyakig? Vagy hagyod, hogy elsodorjon? Épp annyira tud eltölteni amennyire megnyílsz előtte. Az egyszerű emberek azt mondják: Ökölbe szorított kézbe még bele sem lehet köpni… Nyílj meg Őelőtte!
(Ima)

Közösség/Egyház

Ebben a tanításban összefoglaljuk a keresztény közösség/egyház természetét. Inkább elméleti oldalról közelítjük meg a témát, hogy átlássuk „mibe” csöppentünk bele, amikor újjászülettünk. A közösség gyakorlati oldaláról egy későbbi tanításban lesz szó.

Bevezetés

Efézus 5, 32
Két nagy titok (misztérium):

• Krisztus
• Egyház

Belepillantunk az egyház (a keresztény közösség) nagy titkába. Mi az az egyház? Mit mond Isten Igéje erről?

A Szentírás alapvetően 3 módon világítja meg a kérdést:

1. Krisztus Teste
2. Krisztus Menyasszonya
3. Isten Háza

Tartalom

1. Krisztus Teste (Ef 1, 22-23)

A Fej és a Test elválaszthatatlanul egybefonódnak. Mi történik azzal, akinek elválik a feje a testétől? Meghal!

• Ahol a Fej van, ott kell lennie a Testnek is (meghalt, feltámadt, felemeltetett, együtt ül a trónon!)
• Mindabban, amit a Fej elért (megszerzett) része van a Testnek is
• ApCsel 9, 4 Jézus kérdése Saulhoz: „Miért üldözöl engem?” Saul, amikor az egyházat üldözte, Krisztust üldözte. A Fej és a Test összetartoznak.

A Test tagjai egymással kölcsönös összefüggésben tudnak csak működni („együttműködnek”). Róm 12, 4-8; 1Kor 12, 12-27

• Minden tagnak (testrésznek, „szervnek”) feladata van, mégpedig olyan feladata, amit más nem tud elvégezni helyette. Azt szokták mondani, hogy az egyház olyan hajó, amelyen nincsenek utasok, csak személyzet!
• Nem öncélúan fejlesztjük magunkat Krisztusban (aránytalanul nagyra növő fül, szem vagy száj). Hanem együtt fejlődünk a többi testrésszel a Testben, minden tag mértéke szerint növekedve, Krisztus által egybeszerkesztve. Ef 4, 16 Ebből az következik, hogy amikor kijelentéseim, megtapasztalásaim vannak, vagy tanít valamire az Úr és fejlődöm a hitben, a reménységben és a szeretetben, az nem csak a magam számára hasznos, hanem az egész testnek. A nekem adott kijelentés illetve növekedés nem csak az enyém, hanem a testvéreké is (az egész testé). A másoknak adott kijelentés és fejlődés pedig az enyém is! Minden egy „mennyei bankszámlára” megy, ami az egyház. Vagyis, ha egyvalaki gazdagodik – mindenki gazdagodik.
• A különböző funkciók ellátása nagyon fontos. Mindenki a helyén legyen és elvégezze a ráeső részt. 1Kor 12, 14-21 (Hogyan? A kicsi, amit találsz tedd meg hűséggel. Utána nagyobb feladatot kapsz.).
• A tagok nem élhetnek a testtől leválasztva (levegőben úszó fül, szem stb.). A tagok csak testbe ágyazva működnek!

2. Krisztus Menyasszonya (Ef 5, 22-33)

Ádám és Éva: Krisztus és az egyház előképe.

• Ádám Istentől született
• Isten látta, hogy nem jó neki egyedül és állatokat küldött hozzá, hogy elnevezze azokat. De egyik sem volt alkalmas számára segítőtársnak.
• Isten mélyen elaltatta Ádámot
• Kivette az oldalbordáját és megformálta belőle Évát. Ádám Istentől – Éva Ádámból.
• Ádám, amikor meglátta Évát ezt mondta: Ez én vagyok! (Csontomból való csont és testemből való test.) Ádámnak tehát csak a saját „fajtájából” lehetett felesége.

Bármilyen szép a madár nem lehetett Ádám felesége. Bármilyen erős az elefánt nem lehetett Ádám felesége.

Hasonlóképpen Krisztus és az egyház:

• Krisztus Istentől jött ki
• „Mély alvás” a kereszten
• Oldalából vér és víz folyik ki – az egyház keletkezésének alkotóelemei.
• Amikor „felébredt” Krisztus (feltámadás), utat nyitott egy olyan „nép” keletkezésének, amilyen Ő maga – szent és igaz nép Róm 4, 25; 1Pét 2, 9.

Az egyház, mint menyasszony és eljövendő feleség, csak „olyan fajta lény” lehet, mint a Vőlegény. Másféle „lény” nem illik össze a Vőlegénnyel. A kettő „kompatíbilis” kell, hogy legyen. Tehát, nem szabad az egyházat, mint kőből készült épületet vagy, mint emberi szervezkedést elképzelni. Ami nem Jézus Krisztus oldalából kifolyt vérből és vízből való, az nem lehet egyház. Nem illene össze Krisztussal.

A Menyasszony folt, piszok és ránc nélküli

• Megszentelt, arannyal és drágakövekkel felékesített Jel 21, 9-23; Zsolt 45
• Ezért a Menyasszonynak naponta meg kell mosakodnia tiszta vízben, az Ige által. Ef 5:26-27. (A menyasszony nem fetreng bele minden pocsolyába a menyegző felé vezető úton.)

3. Isten Háza 1Tim 3, 15; Ef 2, 21-22; 1Pét 2, 5; Zsid 3, 6

A Kijelentés Sátora, majd az Ószövetségi Templom előképei az egyháznak

• Miután megépült, Isten jelenléte (a „Dicsőség”) betöltötte 2Kor 6, 16.
• A Templom kövekből épül

Hasonlóképpen az egyház:

• Élő kövekből épül fel – szellemi házzá (nem kőházra kell gondolni).
• Szép renddel épülnek egybe az élő kövek és növekszik az épület Ef 2, 21; 4, 16. Nem mindegy melyik kő hova kerül. Megvan minden kőnek a helye, funkciója.
• Amikor megépül a „ház” – Isten dicsősége betölti Ef 4, 13-15. Míg eljutunk mindnyájan a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére.

Befejezés

Az egyház két oldala

• „Egyetemes” Egyház – ebbe minden valaha élő szent beletartozik tértől és időtől függetlenül.
• „Helyi” egyház – itt valósul meg a konkrétan testvérek közössége. Ennek az életébe lehet gyakorlatban bekapcsolódni és megélni a kereszténységet.

Az ima

Ebben a tanításban szeretnénk konkrét segítséget nyújtani a hétköznapi imához. Bemutatjuk az ima „fontosságát”, a szellemi -lelki érettségtől függően használatos különböző imaformákat. Bátorítani akarunk, hogy saját fejlődési folyamatodban egyre inkább elmélyüljön személyes, élő kapcsolatod Istennel.

Bevezetés

Mi az ima?

1. Közösség Istennel

• Élő és személyes szeretetkapcsolat Istennel. Nem csupán liturgikus cselekvés! Egész lényünk (szívünk, elménk) Istenhez emelése. Beszélgetés Istennel. Nem monológ! (Ez fejletlen egyoldalú kapcsolat) A beszélgetés mindig kétoldalú: beszéd és hallgatás.
• Kezdeti „dadogás ” után egyre könnyebbé válik. Pl. ha valakit nem ismersz, eleinte nehéz vele beszélgetni. Az eleven kapcsolattartás rendszerességet igényel: befektetést és „tanulást”.

2. Különböző formák

• hálaadás – Intés a hálaadásra (1 Tim 2,1)
• dícsőítés – Az ajkak gyümölcs (Zsid 13,15)
• várakozás – Légy csendben és várj Rá! (Zsolt 37,7)
• figyelés Istenre – Juhai hallgatnak a szavára (Jn 10,27)
• kérés – Konkrét kérés ( 1 Sám 1,17)
• közbenjárás – Sámuel közbenjár a népért (1 Sám 12,19)
• bűnbánó – Isten szívesen megbocsát, mert Jézus már megbűnhődött (1Jn 1,9)
• szellemi harc – Megragadni a Jézustól kapott tekintélyt. Katonáiként bele kell nőnünk ebbe a feladatba (szellemi fegyverzetek felöltése), hogy a szellemi világban csapásokat tudjunk osztani.
• imádás – ŐT nézni, egyre jobban megismerni (Zsolt 95,6-7)

Tartalom

1. Miért „kell” imádkozni?

• Nem Istennek van szüksége az imánkra, hanem nekünk! Élő Isten-kapcsolat nélkül meghal a hited. Ima nélkül eltávolodsz Istentől. Az Istentől való elszakadás pedig bűn! Ebben az állapotban életed beteg lesz, végül „meghalsz”!
• Ahogy a földnek napfényre van szüksége, úgy kell életünknek az ima. Isten tudja ezt, ezért Ő lép először. Felkínálja a barátságát. Igéjében felhív, meghív az imára a Vele való kapcsolatra.

• • Jel 14,7
  • Zsolt 105,1-5
  • Mk 13,33
  • Zsid 4,16
  • Jud 20
  • Ef 6,18
  • 1Tesz 5,17

a) Az ima jog, kegyelem, ajándék

• Isten elé léphetsz, Ő vár ránk, kezdeményez, de nem erőlteti magát ránk.
• Isten a mi édesapánk. Nem szolgák vagyunk, hanem a gyermekei.
• Jézus a barátunk, mi a barátai vagyunk. Ő a mi vőlegényünk, mi pedig a szeretett menyasszonya vagyunk.
• Ima által egyre jobban mélyül a kapcsolatunk Istennel.

b) Imádkozva jobban megismerheted Istent

• Egyre jobban megismered Isten lényét, jellemét.
• Időt töltesz vele (szerelmes együttlét) – szereteted növekszik.
• Jobban megértjük Isten életünkre vonatkozó tervét. Nem parancsteljesítő szolgák, marionett-bábuk vagyunk, hanem Isten fiai, lányai.

c) Szellemi jólét

• Ima által áldások alá kerülsz
• Szellemi növekedés
• Megbocsátás, vígasztalás, erő, frissesség, Isten vezetése, öröm
• Gyógyulás, jólét, megújulás, lényünk alakulása
• Megnyugvás az Ő jelenlétében.

d) Isten munkatársává válsz

• Isten arra „kötelezte” magát, hogy imámra cselekedni fog. A láthatatlan világban szellemi törvények uralkodnak. Egyik ilyen törvény jellemzi Isten ígéreteit: Ha én „A”-t mondok, Ő kimondja a „B”-t. Ez azt jelenti: ha mi megtesszük a saját részünket, akkor Ő megteszi a magáét.
• Megtanulunk az Ő akaratában kérni (Mt7,7)
• Imánk által mások megszabadulnak, gyógyulnak.( lsd:A lelkigondozás egész területe)
• Isten kész megváltoztatni terveit, ha ostromoljuk ( Ter 18,23, Kiv 32,9-14)
• Megtanuljuk megismerni Isten terveit, és azokat „valósággá” imádkozzuk. (Ez 36,37-38)
• Az imával segítesz, hogy Isten országa növekedjék (Mt9,29; Mt 12,29). Jézus megkötözi az „erőst”. Jézustól kapott tekintélyünkkel mi is megkötözhetjük a démoni hatalmasságokat. Szellemi harcban állunk!
• Megmaradni az alázatban. Isten az aki végül cselekszik!

e) Fel vagyunk szólítva az imára

• ez a feladatunk! 1 Tesz 5,17 „Imádkozzatok szüntelen!” Nem kedv és hangulat kérdése!

f) Az ima megdícsőíti Istent

• Isten nincs rászorulva az imámra, ettől nem lesz nagyobb a dicsősége.
• De! A szellemvilágban van jelentősége, hogy megdicsőüljön a neve az ellenség előtt is! (Jn 14,13)

g) Istennek örömet okoz, ha imádkozom

• Isten örül, ha szeretem, ha hozzáfordulok
• Ő szeret engem és vágyik a társaságomra

2. Az imához való szívbéli hozzáállás

Hogyan imádkozzunk?

• alázatos szívvel (Róm 8, 26; Jak 4,6; Lk 11,1)
• bizalommal (Mt 7,7-12; Zsid 4,16)
• hittel (Zsid 11,6; Mt 21,22)
• őszinte szándékkal (Mt 15,8)
• tiszta lelkiismerettel (1 Tim 2,8; 1 Jn 3,21)
• a Szentlélek vezetésével (Ef 6,18; 1 Kor 12,3; Róm 8,15)
• Jézus nevében (Jn 14,13)
• az Atya akaratában (Mt 26,42; Mt 6,9-13)
• odaadóan, kitartóan (Lk 18,1)
• Isten igéjére hivatkozva, Isten ígéreteit megvallva (Kiv 32,13)

3. Mikor és hol imádkozzunk?

• Bármikor, bárhol Pl. Jónás a cet gyomrában (Jón 2,2), a három ifjú a tüzes kemencében (Dán 3,24-90), Pál és Szilas a börtönben (Csel 16,25)
• Mindenkinek magának kell eldöntenie. Az ima végcélja Istenben élni. Ez állandó állapot. Elérése kitartást igényel.
• Jézus élete a legjobb példa erre.
• Jó, ha van egy meghatározott időnk és ehhez „ragaszkodunk”. Ha tudod, kezdd imával a napod!
• Ne csüggedj! Isten a szíved szándékát nézi és tovább fog vezetni.

4. Jelentős imák a bibliában

• Ter 18,13-33 – Ábrahám
• Kiv 32,7-14 – Mózes
• 2 Sám 7,18-29 – Dávid
• 1 Kir 8-12 – Salamon
• Ezdr 9,5-15 – Ezdrás
• Neh 1,4-11 – Nehemiás
• Dán 9,3-19 – Dániel
• Jn 17,1-26 – Jézus főpapi imája

5. Akadályok

• be nem vallott bűn (Iz 59,1-2; 1 Pét 3,12; Zsolt 66,18)
• megnembocsátás (Mk 11,25)
• hamis motiváció (Jak 4,3)
• kételkedés (Jak 1,6-8)
• hitetlenség (Zsid 11,6)
• lustaság (Jak 4,2)
• „keresztény szerénység”: „Isten mindent tud, tudja mira van szükségem, Ő vezet engem, nekem már nem kell kérnem”. (Ezzel a magatartással értük el azt, ahogy jelenleg a kereszténység kinéz!)
• kimerültség, fáradtság (Mt 26,40)
• külső tényezők (telefon, tévé, látogató, helyhiány stb…)

6. Végsősoron a Sátán próbál visszatartani az imától

Felelőtlenség úgy viselkedni, mintha nem lenne ördög ( elhallgatni). Sátán örül, ha nem vesszük komolyan. Csak akkor tudok győztes lenni vele szemben, ha tudok a dolgairól.

a.) Sátán fél az imádkozó emberektől

• Az ima behozza Isten erejét az életünkbe
• Az ima az egyik leghatásosabb eszköz a z ellenség szándéka ellen
• Imádkozó emberek által már sok kárt szenvedett Sátán és sok területről vissza kellett vonulnia

b.) Sátán mindent megpróbál, hogy „imád erejét” kioltsa

• (gonosz) gondolatokkal
• bizonytalansággal
• eltereléssel
• kétséget, kételkedést „vet” a szívedbe.
• kárhoztató gondolatokkal De! Róm 8,1
• felületességgel
• „nincs időm”

c.) Virrasszatok és imádkozzatok

Mt 26,41 ………….hogy kísértésbe ne essetek!

d.) Álljatok ellen az ördögnek!

• 1Pét 5,7 Minden gondotok Jézusra vessétek! A gondok kísértéssel járnak
• 1Pét 5,8-9 Józanok legyetek és vigyázzatok! Álljatok ellen a hit erejében!
• Légy reális és józan! Ezért Jézusban bízva Neked kell virrasztanod és ellenállnod.
• Ebben a harcban a világon levő testvéreinkkel együtt kell megállnunk. Ez néha szenvedéssel jár.
• Minél erőteljesebben belenönök krisztusi identitásomba, annál bátrabban tudok ellenállni, és Jézusban győzni.

7. A Szentlélek segítsége döntő

Senki nem nélkülözheti a Szentlelket az imában!

• Zak 12,10 A Szentlélek az ima lelke. Ő alakítja ki bennünk az imádságos lelkületet.
• Csel 1,8 Erővel tölt el
• Róm 8,26 Segítségünkre van az erőtlenségünkben
• Róm 8,27 Közbenjár értünk
• Jak 1,5 Bölcsességre vezet
• Ef 6,18 Ima és cselekvés a Szentlélekben. Isten fegyverzetének felöltése.

Befejezés: döntés az ima mellett

• Jézus számára fontos volt az ima. Élete át volt itatva imával. Az Atyával való közössége, kapcsolata mindennél fontosabb volt számára. Fontosabb, mint az alvás, az evés, és a szolgálat(!) Lk 3,21; Lk 6,12 (egész éjjel imában) Mk 1,35 Jézus mindig szakít időt az imára
• Mt 4,2 Nem csupán kenyérrel él az ember. Nekünk Jézus után kell éheznünk! (a böjt jelentősége!)
• Jézus mint főpap szüntelen közbenjár értünk! Zsid 7,25 

A Szentírás

Ebben a tanításban bemutatjuk a Biblia megismerésének végtelen értékét a hívő ember számára. Miközben feltárjuk Isten írott Igéjének legfontosabb funkcióit és a Szentírás tanulmányozás céljait, felkeltjük a vágyat a testvérekben, hogy mindennap töltsenek időt a Könyvek Könyvével.

Bevezetés

Isten gyökeresen meg akarja változtatni az életedet. Ez persze a beleegyezésed nélkül nem fog menni. Partnernek kell lenned ebben Istennel. Már beszéltünk „belső” életünkről, intim együttléteinkről az Úrral. Ezekben az együttlétekben nagyon fontos a kétirányú kommunikáció. Te szólsz Hozzá és Ő szól hozzád. Sokféle módon szólíthat meg téged az Úr, mégis van egy kiemelt eszköze a veled való kommunikációjában.

Mi ez? A Biblia!

Mit látsz, amikor kezedbe veszed a Bibliádat? Egy könyvet? Papírt és tintát?
Vagy tényleg ez Isten Szava? Ide tényleg le van írva, amit nekem Isten elsősorban és mindenek előtt tudtomra akar adni? Ide tényleg le van írva, amiről Isten úgy ítélte, hogy életbe vágóan fontos tudnom?
Vagy ez is csak egy könyv a többi között? Mi ez a könyv?

Példa: Az Oxfordi egyetem lelkésze mesélte, hogy egyszer, amikor bement az egyetem könyvtárába (a világ egyik legnagyobb könyvtára ez) véletlenül kezében volt egy kisméretű Biblia. Ahogy körülnézett a könyvtárban, rátévedt szeme a Bibliájára és elgondolkodott. Micsoda kontraszt! Mennyi mondanivalója van az embernek! Több százezer könyv. Évszázadokon át, amit az emberek (a legkitűnőbbek) érdemesnek tartottak papírra vetni, mind itt van. Ez a könyvtár illik az emberiséghez. Hatalmas, bonyolult, szép, bölcs…De mennyi mondanivalója van Istennek? Mi az amit Ő tartott érdemesnek papírra vetni? Ez a kis könyv Isten könyvtára. Ez illik Hozzá – mert egyszerű.

A két könyvtár közötti különbség:

• terjedelem: Az ember könyvtárát nem lehet zsebre dugni. Sőt el sem lehet olvasni minden könyvet…belefulladsz!

Isten könyvtára meglehetősen kompakt. Úgy látszik, ismeri a kapacitásunkat. Milyen szűkszavú a mi Istenünk hozzánk képest! Viszont az Ő könyvtárában egyetlen felesleges szó sincs.

• a témák sokfélesége: Megdöbbentő mi mindenről írnak könyveket. A légy szemének működésétől a szerelmes verseken át a repülőgép motorok zajcsökkentésének legújabb vívmányáig minden szerepel a palettán.

Istennek ezzel szemben csak néhány témában volt nyilatkoznivalója. Ezekben viszont határozottan állást is foglalt.

• élettartam: Az összes emberek által megírt könyv amikor „elhasználódási ideje” lejár – tűzben fog elégni, minden más ideigvaló dologgal együtt. Ezen a napon – amit csak Isten tud – végleg elamortizálódik minden könyv.

És Isten igéje?

Zsolt 119, 89; Iz 40:8. Isten Szava él és megmarad örökké.
Vajon miért volt fontos Istennek, hogy az Ő szavát írott formában rendelkezésedre bocsássa? Csak nem azért, hogy olvasd???

Indiszkrét kérdés: Te mennyi időt töltesz olyan könyvek vagy újságok tanulmányozásával amelyeknek a szavatossági ideje már lejárt? (Mindennek, ami nem örök, már lejárt a szavatossági ideje!) Hasonlítsd össze ezt az időt azzal az idővel, amit a Szentírás olvasásával töltesz!

A Bibliát azért adta Isten a kezedbe, hogy olvasd!
Azt mondod, olvassam! De már annyiszor olvastam. Már elolvastam az egészet…Erről mondok egy példát:

Egyszer egy nyilvános igehirdetés alkalmával valaki erőteljesen ellene mondott a prédikátornak. Az megkérdezte tőle: Olvastad-e a Szentírást? Igen, az egészet elolvastam! – hangzott a válasz. A Máté evangéliumát? Igen. A Római levelet? Azt is. Izajás könyvét? Igen. Jeremiás könyvét? Igen. Ózeás könyvét Igen. Ezékiás könyvét? Igen, azt is. De a Bibliában nincs is Ezékiás könyve! – mondta a prédikátor. A fiú megszégyenülten távozott el.

Hányszor vagyunk mi is így! Ha el is olvastuk a Biblia könyveit nem emlékszünk belőle semmire! Mi van Szt. Pál Filemonhoz írt levelében? Miről szól a 2 Péter levél? Miről beszél Habakukk próféta? Nem tudom, fogalmam sincs… Milyen érdekes!?

Sőt, még idősebb szolgáló testvérek között is akad olyan, aki egyszer sem olvasta el a Bibliáját!

Tartalom

Ezen a ponton rá fogunk mutatni Isten Igéjének két legfontosabb funkciójára:

1. Isten Igéje mag, amelyet a szívünkbe vetnek. Lk 8, 11

Ha jó talajba hullik, szárba szökken, majd előbb utóbb gyümölcsöt terem. Ez a jó talaj a hívő szív Róm 10, 17. Ha Isten Igéje megfogan benned hit által, akkor valami új születik, ami addig még nem volt. Újjászületsz Isten Igéjéből 1Pét 1,23.

2. Isten Igéje étel Mt 4, 4

Isten Igéje táplálék. Hasonlóképpen, mint az ember teste igényli a táplálékot, az újjászületett szív is igényli a táplálást, különben elsorvad és meghal. Isten bölcsen táplálja az engedelmes emberek szívét. Először tejjel és „bébi-papival”, majd szilárd eledellel (1Kor 3, 1-2). Egy kisbabának nem lehet rántott csirkét adni, ahogy egy felnőtt embert sem lehet csak tejjel etetni, mert azt mondja majd: ez nem elég!

Mégis mi történik a lelkünkkel? Olyanná válik, mint a híradóban oly sokszor látott éhező emberek és gyermekek. Csont és bőr, közel a halálhoz. Miért? Mert nem táplálkozunk!

Egyik legfontosabb táplálékunk Isten Igéje, annak megismerése, megértése, befogadása. Fontos a rendszeres (mindennapos) és igényes táplálkozás. Te sem mondod a feleségednek: ma ne adj enni, hiszen tegnap már ettem!

Néhány további lényeges Ige az Igéről:

2Tim 3, 16 – A teljes Írás Istentől ihletett.
2Pét 1, 20-21 – A prófétai szó nem emberi magyarázatból ered.
Zsolt 119, 105 – Isten Igéje lámpás.
Ef 6, 17 – Isten Igéje kard.
Jer 23, 29 – Isten Igéje olyan, mint a tűz; olyan, mint a sziklazúzó kalapács.
Iz 55, 10-11 – Isten Igéje olyan, mint az eső.
Zsolt 119, 103 – Isten Igéje olyan, mint a méz.)

Mi a célja tehát Istennek azzal, hogy én a Szentírást olvasom (megismerem)?
Három dolog:

a. Megismerni Istent.
b. Megismerni önmagamat.
c. Megismerni Isten akaratát az életemmel – vezetés, útmutatás.

a. Megismerni Istent

A Szentírás az egyetlen olyan könyv, amit azért olvasunk, hogy megismerjük szerzőjét (ihletőjét). Isten feltárja szívét a Bibliában. Kitárulkozik: Íme, ilyen vagyok. Nem titkolok el semmit. Tudsz-e így szeretni Engem? Én megvallom, hogy szeretlek!

A Biblia az Úr szerelmes levele – ami neked szól. Emlékszel, amikor remegő kézzel bontottuk fel levelünket a szerelmünktől? A szívünk úgy dobogott, hogy hallani lehetett. Nagy buzgón olvastunk és ízleltünk minden szót! Ilyen a nagy Szerelmes levele is, a Szentírás. Ő nem szégyelli, hogy szeret – bátran megvallja, és várja a reakciódat…

Az Úr tudja, hogy nem szereted Őt jobban, mint amennyire az Ő Szavát szereted. Nem ismered őt jobban, mint amennyire az Ő Igéjét ismered.
Szt. Jeromos azt mondta: Nem ismerni a Szentírást = nem ismerni Krisztust!
Elsősorban tehát azért olvassuk a Bibliát, hogy helyesen megismerjük Istent.

b. Megismerni önmagamat

A Szentírás olyan, mint egy tükör. Mit jelent ez? Azt, hogy amikor olvasod a Bibliádat, a Bibliád is olvas téged! Belenézel és:

b1. Meglátod magadat
b2. Megvizsgálod magadat.

b1. Kit látsz meg ebben a tükörben? Kit találsz ott?

• Egy embert, aki Isten képmására teremtetett
• Aki Jézus kiontott vére által újjászületett, valóságos igazságban és szentségben
• Akinek megbocsáttatott minden bűne
• Akinek örök élete van
• Aki megkapta a Szentlélek ajándékát
• Aki Isten előtt, a hitben igaz, szent és bölcs
• Aki megbékült Istennel
• Aki polgára az igazság, béke és öröm országának
• …stb.

Amikor belenézel az Írások tükrébe, meglátod igazi önmagad. Ahogy pedig egyre jobban nézed ezt a tükröt, egyre meghökkentőbb dolgokat veszel észre magadon. Jobb, ha el is fogadod azt, amit Isten gondol rólad. Hidd el, jobban tudja!! (Erről még egy későbbi tanításban lesz szó.)

b2. Ebben a tükörben megvizsgálhatod magadat

Egy-két nem túl örvendetes dolgot is meglátsz majd ebben a tükörben. Itt egy „pattanás”, ott egy „szeplő”. Egy „lyukas fog”, „vörös torok”, szennyes szem, stb…
Ne ijedj meg, amikor ezek kibontakoznak a tükörben a szemed előtt. Mert bűneid felismerése a szabadulás kezdete – és ez a Szentlélektől van.

c. Megismerni Isten akaratát – útmutatás, vezetés

Sokféleképpen vezet minket Isten, de az egyik legbiztosabb az Ige általi vezetés.

• Hit és erkölcs dolgában mérce a Szentírás:

Ilyenkor mindig az egész Bibliát kell nézni, nem szabad részeket különállóan kiragadni és arra „speciális” teológiákat és erkölcsprogramot felépíteni.

• Személyes vezetés terén, komoly döntések előtt:

• • Vizsgáljuk meg mit mond a Szentírás arról a konkrét területről, ami előtt állunk. Szedjük össze a vonatkozó részeket és ennek fényében döntsünk. Döntéseinkben és dolgainkban csak akkor tudunk kitartani, ha azok mély meggyőződésen alapszanak.
  • Az élethelyzetek azonban nem mindig ilyen egyértelműek. Isten viszont minden helyzetben akar és tud vezetést adni:

a. Logosz

Az Ige általános üzenete, amely mindig, mindenhol igaz. Ez az, amire az előző pontban utaltunk.

b. Rhéma

Sajátos üzenet, amely adott körülményre, személyre és időre szól. Két példa:

Kb. tíz éve történt egyszer, hogy teljesen elfogyott minden pénzem. Hazamentem, benyúltam a zsebembe és összesen 80 fillért (akkor még volt fillér) húztam elő. Kicsit ijedten imádkoztam az Úrhoz, és elmondtam neki, hogy nem akarom herdálni a pénzt, de lehet, hogy holnap nem lesz mit enni! Este leültem olvasni tovább a Zsoltárok könyvét ott, ahol előző nap abbahagytam. A 40. Zsoltár végén ez állt: „Bár én nyomorult és szegény vagyok, de gondol rám az Úr. Segítségem és szabadítóm te vagy Istenem, NE KÉSLEKEDJ!”. Olyan öröm és béke fogott el, hogy sírtam és nevettem egyszerre. Ez rhéma volt. (Másnap a pénz is megjött!)

Egy barátom azt tanácsolta egy nem hívő és depressziós munkatársának, hogy olvassa el a Prédikátor könyvét. Pont azt – gondoltam – hiszen az a „legdeprósabb” könyv a Bibliában. A munkatárs viszont elolvasván a Prédikátor könyvét megtért és meggyógyult! Neki rhéma volt akkor, hogy „minden hiábavaló szélkergetés a nap alatt”.

(Van egy hívők között elterjedt, de nagyon veszélyes és botor dolog. Úgy hívják „Biblianyitás”, vagy „nyissunk Bibliát”. Ez abból áll, hogy egy komoly kérdésben a következőképpen akarnak döntést hozni: Imádkoznak, és találomra felcsapják a Bibliát. Amit ott olvasnak abból következtetéseket vonnak le és ez alapján döntenek. Ez sokkal inkább varázslás, mint Krisztus-hívő magatartás. A Szentírás nem varázsige!! Ezért óvakodjunk az ilyesmitől, mert ha akar is így vezetni valakit Isten az nagyon, nagyon nagyon nagyon ritkán van.)

Befejezés

A Szentírás:

• Mag, amely újjászül
• Étel, amely táplál

Mit akar benne Isten megmutatni nekünk?

• Önmagát
• Minket
• Az Ő akaratát

Fontos a Biblia? Igen! Akarod olvasni és megismerni? Hogyan?
Egy javaslat:

Kezd el olvasni minden reggel és este. Jobb mindennap olvasni egy kicsit, mint hetente egyszer, de sokat. Például:

• Reggel: egy fejezet az Újszövetségből.
• Este: három fejezet az Ószövetségből.

• • Amit olvasol, hidd el!
  • Amit elhiszel tedd meg! 

Szolgálat, evangelizáció

Ebben a tanításban bemutatjuk, hogy a keresztény élet nem tétlen élet. Isten mindenkit tevékeny cselekvésre hívott el az Ő országának munkálásában. Mindenkinek különböző ajándékokat adott és elhívást, amit csak az tud betölteni, aki kapta. Ezért minden hívőnek alapvető feladata, hogy megtalálja elhívását és megcselekedje azt.

1. Mentalitás, hozzáállás

Szolgáló szív.
Jézus: Mk 10:45
Pál: 1Kor 9:19
Aktív, kreatív – jó
Passzív, néző – nem jó
Nem önmagamnak élek. Dolgom van a földön!
Istent szolgálom! Mindent Istennek, Istenért, Istenben teszek!

2. Hogyan?

Istennel együttműködve!
Jn 5:17-20 (A fiú, mint Isten gyermeke én is lehetek!)

• A fiú semmit sem tehet, csak ha látja az Atyát
• Az Atya szereti a fiút, és mindent megmutat neki

Jn 5:30 Nem a magam akaratát keresem, hanem Istenét
Jn 14:10-12 Jézusban az Atya cselekszik
Jn 14:20-23 Aki hisz (megtartja Jézus beszédét), annak kijelenti magát az Atya, és Jézus és az Atya lakozást vesz benne
2Kor 5:14-21 Mint új teremtményekre: ránk bízta a békéltetés igéjét

Feladatom: minden módon közelebb vinni az embereket Istenhez.

3. A gyakorlat

Isten szolgálata rendkívül sokrétű és igen izgalmas kaland, amire minden újjászületett ember meg van hívva. Isten országának építésére nemcsak a papok, lelkészek, közösségvezetők, főállású munkatársak alkalmasak, hanem minden hívő, függetlenül családi állapotától vagy munkahelyi elkötelezettségeitől. Az Úr abban az állapotban hív aktív cselekvésre, amiben vagy.

Nem mindenkinek ugyanaz a feladata Isten Országának építésében, de mindenkinek van feladata. Mindenki ajándékokat kapott Istentől, amit csak az tud használni, aki kapta (Ef 4, 7; 1Kor 12, 7).

Fontos tehát, hogy felismerjük és felfedezzük ajándékainkat és képességeinket. Vannak olyanok, akik az emberek számára „láthatatlan” módon szolgálnak – pl. belső szobájukban éjjel nappal imádkoznak és közbenjárnak Isten előtt. Mások nyilvánosan tanítanak és igét hirdetnek. Ismét mások gyakorlati feladatokban segédkeznek (termek előkészítése, szervezési feladatok, villanyszerelés, főzés és a közösség életéhez szükséges megannyi feladat). Vannak akik lelkigondoznak és embereket építenek fel romjaikból.

Vannak, akik zenével vagy a művészetek más ágaival szolgálnak Istennek és az embereknek. És vannak akik külföldre utaznak misszionáriusként… A sort lehet folytatni. Az egyházban számtalan közösség működik, amelyek elhívásukban és irányultságukban különböznek. Sőt, gyakran egy közösségen belül is megtalálható a szolgálatok igen széles skálája. Minden hívő számára ott van a hely, az alkalom és a lehetőség, hogy a neki adatott kegyelem mértéke szerint részt vegyen Isten Országának munkálásában. A következő tanításban konkrétabban fogunk felsorolni szolgálati területeket.

Hogyan kezdjem el?

Amire a kezem rátalál, tegyem meg Krisztusban, és velem lesz az Úr. Kis dolgoktól a legnagyobbakig. A Krisztus által kimondott igazság itt különösen érvényesül: aki a kis dolgokban hűséges, hű lesz a nagyokban is!
Fogj tehát hozzá bátran! Aktívan és kreatívan!

Engedelmes keresztény

 
Ebben a tanításban keresztény életünk gyakorlati oldalát világítjuk meg. Mik azok az összetevők, amik a Krisztusban virágzó boldog élet ritmusát megadják? Külön-külön már beszéltünk ezekről, de fontos egybe látnunk a teljes képet.

Bevezetés

Új életem kereke:

Jézus a Tengely. Új életem tartópillére.

A küllők:

• Imádság
• Szentírás
• Közösség
• Szolgálat
• Szentségek

A küllők egymásba csatlakoznak és kölcsönösen táplálják, erősítik egymást.

Bár mindig Istennel és Istenben vagyunk, mégis napjainknak van olyan része, amit különös intenzitással Vele töltünk:

• egyedül
• testvérekkel együtt

Az út rögös, és ha egy vagy két küllő meggyengül vagy kiesik, könnyen eldeformálódhat a kerék, és nem tud az életem továbbhaladni.

I. Személyes életem Istennel

(ITI – Istennel töltött idő)

1. Ima

• Dicsőítés, hálaadás
• Ige felolvasása, imádkozása, megvallása
• Kérés
• Csend, figyelés Istenre
• Nyelvima

Reggel!

(Manna gyűjtés reggel. Add nekem minden napod első óráját és megváltoztatom az életedet – mondja az Úr.)

Zsoltárok 5, 4; Márk 1, 35

Este!

(Lefekvés előtt hálaadás.)

2. Szentírás

• Olvasd
• Tanulmányozd, elmélkedj rajta
• Tanulj meg kívülről részeket
• Imádkozd

Hidd el, éld meg, hirdesd!
Józsué 1,8; Jakab 1, 22-25

Tanulmányozás alapkérdései:

• Mit mond a szakasz? Mi van odaírva?
• Mit jelent az, ami le van írva?
• Hogyan vonatkozik rám? Mit tegyek?

II. Közösségi életem Istennel

1. Közösségi alkalmak (Apcsel 2, 42-47)

– Kisközösség (olyan, mint a család)

• Ahol bensőségesen ismernek és te is ismered a testvéreket.
• Ahol segítséget kapsz (szellemi, lelki, fizikai).
• Ahol elkezdheted gyakorolni ajándékaidat.
• Ahol biztonságban vagy.
• Stb…

– Dicsőítő és tanító alkalom

• Ahol együtt a többiekkel Isten elé állsz.
• Ahol veszed Isten tanítását (a hirdetett ige által).

– Eucharisztia (szentmise)

• Ahol veszed az Úr testét és vérét.
• Ahol megtapasztaljuk Isten nagyságát.

– Speciális összejövetelek

• Konferenciák.
• Képzések (pl. KeKaKo)
• Virrasztás.
• Stb…

– Baráti összejövetelek

• Táborok, túrák.
• Szülinapok.
• Bulik.
• Stb…

Zsid 10, 24-25

2. Szolgálat, evangelizáció

• Apcsel 1, 8 Tanúim lesztek!
• Mt 28, 18-20 Menjetek el!
• 1Pét 2, 9 Hirdessétek!

Szolgálat: 1Pét 4, 10
Feladatom: Istennel együttműködve, aktívan és kreatívan, közelebb vinni az embereket Hozzá.

– Személyes evangelizáció

Családtagok, rokonok, barátok, munkatársak, osztálytársak.

– Szervezett evangelizációk

Utcai evangelizáció, Csarnokos összejövetelek (TŰZ), Hétvégés kurzusok (Fülöp), Hosszabb kurzusok (Alfa, Élet a Lélekben), Koncertek, Stb…
Ezekbe be lehet kapcsolódni különböző szolgálati területeken, pl:

• Közbenjárás
• Tanúságtétel
• Prédikálás
• Rendezés
• Zene
• Cuccolás
• Dekorálás
• Reklám
• Színház, pantomim
• Szervező
• Levezető (koordinátor)
• Stb…

3. Szentségek

• Eucharisztia (test és vér)
• Keresztség
• Bérmálás
• Gyónás (bűnvallás)
• Betegek kenete
• Házasság
• Papi rend

Hívő identitása: Ki vagy?

Ter 2,7: megalkotta az Úr Isten az embert a föld agyagából, az orrába lehelte az élet leheletét, és az ember élőlénnyé lett.

Úgy tűnik, vagy.

Fontos tisztázni, hogy ki vagy? Miért fontos?

Mondd el, ki vagy?

• Ami a személyi igazolványodba van írva? Aminek mások mondanak? Apád kinek tart?
• Amit gondolsz? – érzel? – ahogyan cselekszel? Amit tapasztalsz?
• Ahogy reagálsz? Amire figyelsz, amivel foglalkozol?
• Amit hiszel?

Mondd el: ki vagy?

Mondd el, ki voltál?

• 1Móz 3, 10 Hallottam szavadat a kertben, és megijedtem, mert meztelen vagyok, ezért elrejtőztem
• Gal 3,10 átok alatt vannak
• Ef 4,22 romlásba rohan a megtévesztő kívánságok miatt.
• Ef 2,4 természetük szerint a harag fiai
• Ef 4, 17 hiúságon járatják eszüket, sötétség borult értelmükre, az istenes élettől elidegenedtek a bennük lévő tudatlanság miatt, mely szívük megátalkodottságának következménye …
• Jer 2, 5 a semmiség után mentek és semmivé lettek.

(a múltunk tehát nem túl bíztató)

Miért tettük ezt?

• Rom 8,20 hiábavalóság alá van vetve
• Róm 6,17 szolgái voltatok a bűnnek.
• Rom 5,21 a bűn halált hozva uralkodott…
• Ef 2,1 halottak voltatok a bűneitek miatt

A szolgának van ura.

Mi történt? –> új teremtmény keletkezett

• 2Kor 5,17: aki Krisztusban van, új teremtmény: a régiek elmúltak, s íme, újak keletkeztek.
• Halottak közül az élők közé. Szolgából fiú és örökös
• Ki hiszi itt, hogy új teremtmény? Komoly választ kérek!
• Mit jelent, hogy új? Hol az új teremtmény?
• Gal 4,6 Isten elküldte fiának lelkét a szívünkbe, aki azt kiálltja Abba, Atya! Tehát többé már nem vagy szolga, hanem fiú,
• 1Jn 3,2 Szeretteim, most Isten fiai vagyunk,
• Kol 2,13 életre keltett azáltal, hogy megbocsátotta minden vétkünket.
• Kol 1,13 Kiragadott minket a sötétség hatalmából, s áthelyezett szeretett fiának országába.
• Ef 2,6 Krisztusban a mennyeiek közé helyezett
• Fil 3,20 hazánk … a mennyben van
• 1Pét 2,11 Jövevények és zarándokok (a pogányok között)

Ki ez az új teremtmény? Isten kinek tekint, hogy viszonyul?

• Jn 1,12 Isten gyermeke vagyok
• Ef 5,1 kedvelt gyermekek
• Gal 4,7 többé nem vagyok szolga, hanem fiú és örökös
• Ef 2,19 a szentek polgártársai és Isten háza népe.
• 1Thes5,6 a világosság fiai és a nappal fiai vagytok. Nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé.
• Iz 62,5 ahogy örül a vőlegény a menyasszonynak, úgy örül majd neked Istened.
• Ez 34,26 áldássá teszem őket az én halmom körül.
• Kol 3,12 Isten szent és kedves kiválasztottai
• 2Kor 2,15 Krisztus jó illata vagyunk
• Mt 5,13 Ti vagytok a föld sója, … a világ világossága,
• Rom 8,16 maga a lélek tesz lelkünkkel együtt tanúságot, hogy Isten fiai vagyunk.
• Jer 31,3 Örök szeretettel szeretlek téged, azért vonzottalak kegyelemmel. Ismét felépítelek és te felépülsz.

És mit tapasztalunk?

• Jn 16,33 a világban megpróbáltatások érnek benneteket, (de bízzatok, én legyőztem a világot.)
• 2Kor 4,8 Mindenfelől szorongatnak minket, de agyon nem nyomnak, bizonytalanságban vagyunk, de nem esünk kétségbe, üldözést szenvedünk, de elhagyottak nem vagyunk
• 1Pét 5,8 ellenségetek az ördög ordítva körüljár, keresve, hogy kit nyeljen el…
• Jel 12,12 hozzátok szállt le az ördög nagy haraggal, mert tudja, hogy kevés ideje van…

Aki vagy, attól függ, amit tapasztalsz?

Vagy bármit tapasztalsz, ugyanaz maradsz?

Kivé teszem magam?

• Mk 10,42 akiket a nemzetek fejedelmeknek tekintenek, azok uralkodnak rajtuk…
• Rom 6,16 ha odaadjátok magatokat szolgák gyanánt engedelmességre azoknak, akiknek engedelmeskedtek a szolgái vagytok.
• Kinek adod magad engedelmességre?
• Gal 5,7 ki akadályozott meg benneteket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak?

Ki? Senki sem akadályoz benne. Tehát előre!

1 Kor 13,12 Most ugyanis tükör által, homályban látunk, akkor pedig majd színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én is ismert vagyok. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet.

2Kor4, (14-től) tudjuk, hogy aki az Úr Jézust föltámasztotta, minket is föl fog támasztani, … Éppen ezért nem csüggedünk el, sőt, még ha a mi külső emberünk romlásnak indul is, a belső emberünk mégis napról napra megújul. Ez a mi mostani igen könnyű szenvedésünk ugyanis a dicsőségnek igen nagy, örök mértékét szerzi meg nekünk, ha nem a látható dolgokra figyelünk, hanem a láthatatlanokra.

2Kor 5,1 … amíg ebben a házban vagyunk roskadozva sóhajtozunk, …tudjuk, ha ez a mi földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk hajlékot, nem kézzel alkotott örök házat az égben…aki pedig felkészített erre bennünket Isten az, aki a Lélek zálogát adta nekünk. .. Ezért mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg testben élünk, távol járunk az Úrtól.

Rom 8,33 Ki szakíthat el minket Krisztus szeretetétől? Nyomorúság vagy szorongatás? Éhség, mezítelenség, veszedelem, üldözés vagy kard? Amint írva van: Miattad gyilkolnak minket naphosszat, olybá vesznek, mint a leölésre szánt juhokat. De mindezeken győzedelmeskedtünk azáltal, aki szeret minket. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem jövendők, sem erők, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi urunkban van.

Reménység: Az alagút végén ott a fény.

Az üdvösség helyes megértése

Ebben a tanításban felhívjuk a figyelmet az ember lényének hármasságra – az ember: test, lélek és szellem. Majd megvizsgáljuk Isten üdvösségének működését az ember lényének egyes területéin azért, hogy helyesen tudjunk hozzáállni földi életünk mindennapjaihoz.

Bevezetés

Isten üdvözítő műve mindannak a megmentéséből és megtisztításából áll, amit megölt és beszennyezett a bűn. A bűn által lépett be az ember egész lényének elszakadása teremtő Istenétől. Róm 5, 12

A bűn az, ami elválaszt minket Istentől. A megváltás (Isten üdvözítő műve) pedig az, ami helyreállítja Istennel való kapcsolatunkat.

(A bűn nemcsak az ember-Isten kapcsolatot törte szét, hanem megrontotta az emberek egymás közötti kapcsolatát, valamint elszakította az egész teremtést Istentől. Ózeás 4, 1-3. A megváltás tehát kihat az emberi kapcsolatokra és végül az egész teremtett világra is.
Róm 8, 21)

Az ember lényének elemzése:

1Thessz 5, 12 „Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg benneteket teljesen, és őrizze meg

lelketeket (görög: pneuma – mi ebben a tanításban szellemnek nevezzük)
elméteket (görög: psziché – mi ebben a tanításban léleknek nevezzük)
testeteket (görög: szóma – a fizikai testünk)

épségben és feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.”

Rövid magyarázat:

• Szellem (pneuma): Az ember lényének a legmélyebb, legbensőbb valósága. Az Ószövetség többször szívként említi. Az az alkotóelemünk, amelynek segítségével Istenhez kapcsolódhatunk. Itt helyezkedik el, pl. a lelkiismeret. A pszichológia nem ismeri.
• Lélek (psziché): Emberi lényünk másik láthatatlan alkotóeleme, amelynek működésével már a pszichológia is foglalkozik. Értelmünk (elménk, intelligenciánk, emlékeink), érzelmeink és akaratunk lakóhelye.
• Test (szóma): Ez a legegyszerűbb – fizikai, látható, tapintható testünk.

Az ember tehát ezekből az elválaszthatatlanul egybeforrott alkotóelemekből épül fel. A következőkben meg fogjuk vizsgálni, hogy Isten üdvözítő műve hogyan hat az ember három különböző alkotóelemére. Isten az egyes elemekkel eltérő módon foglalkozik, de a megváltás a teljes emberre, mindhárom összetevőjére kiterjed.

Az üdvösség terve (nagyon röviden):

• Az üdvösség művét Isten már a teremtett világ alapítása előtt eltervezte Ef 1, 3-4; Tit 1, 2
• Az üdvösség művét Jézus Krisztusban elvégezte (halálában és feltámadásában)
• Az üdvösség művébe úgy kerülünk bele, hogy halljuk Isten Igéjének igazságát, hiszünk, valamint Jézus halálába megkeresztelkedünk. Ef 1, 13; Róm 6, 3-4
• El vagyunk pecsételve az üdvösség napjára. Ef 4, 30

Az üdvösség működése az emberben:

1. Szellem: Azonnali üdvösség megtéréskor és hitre jutáskor – újjászületés. Bűnök bocsánata; Szentlélek ajándéka, mint első zsenge; örök élet; Mennyekbe helyeztetünk; utunk van az Atyához.
2. Lélek: Üdvösség, amely jelen van, de egész életünkön át bontakozik ki. Gondolkodásmódunk megújulása, vágyaink megtisztulása, emlékeink gyógyulása stb.
3. Test: Üdvösség, ami a miénk, de most még nem érhető el, várni kell rá. Testünk halandósága megmaradt. Számára az üdvösséget a test feltámadásakor és teljes emberi lényünk dicsőségbe kerülésekor kapjuk meg. Ez lesz az üdvösségünk beteljesülése Jézus Krisztus második eljövetelében.

Néhány Újszövetségi utalás az „üdvösség” kifejezésre:

• Fil 3, 20
• 1 Thessz 5, 9
• 2 Tim 2, 10
• Zsid 9, 28
• 1 Pét 1, 5

Az üdvösség kifejezés az Újszövetségben szinte kivétel nélkül a feltámadásban kiteljesedő végső szabadulásra és megváltásra utal.

Tartalom

1. A szellem üdvössége

Péter pünkösdi beszédének szavai a hallgatók szívébe tőrként hatoltak be, úgyannyira, hogy megkérdezték az apostolokat: Mit tegyünk testvérek, férfiak? (ApCsel 2, 37) Mire Péter két dolgot kért tőlük és két dolgot ígért meg nekik:

• Térjenek meg bűneikből és keresztelkedjenek meg.
• Akkor elnyerik bűneik bocsánatát és a Szentlélek ajándékát. (Apcsel 2, 38)

Ez a két ajándék azonnal elérhetővé vált azok számára, akik hittel válaszoltak az evangélium üzenetére.

a. A bűnök bocsánata

Jézus Krisztus engesztelő áldozata alapján a megtérő bűnös bűnei bocsánatot nyernek az élő Isten előtt, így ezeket már többé nem lehet felhozni ellene. Ezzel megváltozik az ember helyzete Isten előtt, mert az, ami elválasztotta őt Istenétől eltűnt.

b. A Szentlélek ajándéka

A Szentlélek ajándéka Isten bennünk lakozó, életadó és felhatalmazó jelenléte. A Szentlélek ajándékával együtt járnak a kegyelem különböző megnyilvánulásai, Isten Lelkének ajándékai, amik segítségünkre vannak az istenfélő életben és a szolgálatban. Néhány példa:

• Út az Atyához
• Halljuk az Atya és Jézus (a jó pásztor) hangját
• Imádni tudjuk Istent
• Tanúságot tudunk tenni az evangéliumról
• Képesek vagyunk a szellemi harcra
• Elhelyeztettünk a Mennyben

A Szentlélek ajándéka által megnyílt számunkra a Menny. A hívő ember „Krisztussal együtt feltámadt és helyeztetett Vele együtt a Mennyekben” (Ef 2, 6), és élete el van rejtve Krisztussal együtt Istenben (Kol 3, 3). A hívőnek tehát helye van a Mennyben mialatt még itt él a földön! Ez a szellem üdvösségének szintje.

c. A Szentlélek ajándéka, mint első zsenge

A Lélek ajándéka a hívő életében az első zsenge ajándékához hasonlítható (Róm 8, 23). A Szentlélek Testünk halandó állapotába lép be – „e kincsünk cserépedényekben van”

(2Kor 4, 7). Ez az élet paradoxona: a befogadó edény egy más rendhez tartozik!

A Szentlélek ajándéka az első pecsét, az Ország előíze (2Kor 5, 1-5). „Tudjuk, hogyha a földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, örökkévaló mennyei házunk…Isten pedig, Aki minket erre felkészített, zálogul adta a Lelket”. Minek a zálogául kaptuk a Lelket?

Személyes üdvösségünk zálogául? A Szentlélek jelenléte Isten elkötelezettségének, hűségének, komolyságának és ígéretei igazságának záloga! Így hitre jutáskor a bizalom, a bátorság és az üdvösségben való bizonyosság azonnal rendelkezésünkre áll.

2. A lélek üdvössége

A lélek az értelem (elme), az akarat, az érzelmek és az emlékek szintje az emberben. Isten üdvözítő műve a lélek szintjén is elér minket és megszabadít a gonosztól. Ezen a szinten azonban üdvösségünk inkább folyamat és nem egyetlen pillanat műve. Világos, hogy megtérésünk pillanatában elménk nem változik azonnal el, szívünk sincs száz százalékban mindig az Úrral, emlékeink továbbra is negatívan befolyásolnak és ki vagyunk téve érzelmeink hullámzásának. Lelkünk üdvözítését Pál apostol megszentelődésnek nevezi és, mint folyamatról beszél róla. A megszentelődés folyamatában vannak kiugró pillanatok és komoly előrelépések, de nincs az a szabadulás, ami után már ne lenne szükségünk tisztulásra vagy érésre!

a. Az értelem (elme) megújulása

• Róm 12, 1-2
• Ef 4, 23
• 1Kor 2, 16

Isten Igéjével tápláljuk elménket – így tudunk Isten kijelentése alapján élni mindennapi életünket és átformálódni Jézus Krisztus képére. Mt 4, 4
Az engedelmesség életformáját naponta gyakoroljuk – így növekszünk és épülünk Isten megismerésében.

b. A szív megtisztulása

• Ef 4, 25-32
• Kol 3, 5-17

Kimondott szavaink jelentőssége: Mt 15, 11; 17-20

c. Emlékeink gyógyulása

Az emlékezésnek komoly jelentősséget tulajdonít a Szentírás. Isten sokszor felhívja a figyelmünket, hogy emlékezzünk az Ő nagy tetteire életünkben és általában a történelemben. Így tartjuk frissen az iránta való buzgóságunkat szívünkben. (A mi nagy problémánk az, hogy általában elfelejtjük azt, amire emlékeznünk kellene; arra viszont, amit el kellene felejtenünk állandóan emlékezünk!)

A félelem és a harag jellemzi leginkább azokat, akiknek még nem gyógyultak meg emlékeik.

Ef 4, 26
Zsid 2, 15

d. Az érzelmek és az akarat gyógyulása

Szorosan összefügg az emlékek gyógyulásával. Ahogy megtanulunk a Szentlélek által élni, megtanuljuk engedni az Urat, hogy érzelmeinket Ő alakítsa ki, hozzáállásunkat Ő vezesse. Ő szüntelenül munkálkodik bennünk.

3. A test üdvössége

Testünk üdvössége nem más, mint a feltámadás. Ekkor lesz teljessé (teljesedik be) üdvösségünk. Ezért mondja Pál apostol „üdvösségünk reménységre szól” Róm 8, 23-25. A test, amit feltámadásunkkor kapunk hasonló lesz Krisztus feltámadt testéhez Fil 3, 21. „Mint utolsó ellenség győzetik le a halál” 1Kor 15, 26. Ez reménységünk igazi tartalma. Ha reménységünket erre irányítjuk soha nem fogunk csalódni.

Oké. De mi a helyzet testünkkel ebben a jelenvaló világban?

(Néhány gondolat Isten gyógyító szolgálatáról.)

1. Istennek van hatalma meggyógyítani testünket még a legelképesztőbb betegségekből is. A fizikai gyógyulások azonban túlmutatnak önmagukon és az eljövendő feltámadás jelei, valamint az abban rejlő végső gyógyulás előképei lesznek. Isten gyógyító munkája közöttünk arról beszél, hogy számára fontos a testünk. Testünk az eljövendő korban is ugyanolyan mélyen része lesz az életünknek, mint most.
2. Testünk halandó. Akárhányszor tapasztaltuk meg Isten fizikai gyógyítását, halandóságunk nem múlik el! Öregszünk. Minél inkább idősödünk a testünkben, ugyanakkor egyre növekedünk a Krisztusban, annál inkább válik nyilvánvalóvá előttünk a külső és a belső közötti különbség. 2Kor 4, 16 „…külső emberünk megromlik, a belső mindazáltal napról napra megújul.”
3. Itt a jelenben testünk is megszentelődik 1Kor 6, 13!
4. Egész lényünk megszentelődése az Úr visszajövetelére és a test feltámadására való felkészülésünk része. Fil 1, 10; 1 Thessz 3, 13; 5, 23; 1 Tim 6, 14; Tit 2, 11-13; 2 Pét 3, 11-12; Júdás 24
5. A Szentlélek kincsét földi edényünk egyszerre mutatja meg és rejti el. Van olyan elrejtettség, ami e jelenlegi korhoz hozzátartozik Kol 3, 3. Ezt az elrejtettséget teljes megnyilvánulás fogja felváltani az Úr eljövetelekor. A feltámadás szellemi testében Isten dicsősége teljes mértékben megnyilvánul majd, ahogyan Jézus megdicsőülésében (színeváltozásában) is történt.

Befejezés

Látjuk tehát, hogy a szeretet által munkálkodó hitben Krisztushoz kötött embernek üdvössége van. Ugyanakkor ez az üdvösség csak a halálból való feltámadásban lesz teljessé, amikor szellemünk és lelkünk megkapja örök lakhelyét: a szellemi testet. Földi vándorlásunk során a Szentlélek felébreszti a vágyat bennünk Isten Országa után, Jézus visszajövetele után és testünk feltámadása után, hogy lezáruljon a test korlátai közé szorított létezés.

(A Szentlélek megújításának mozgalmaiban azonban fel kell hívnunk a figyelmet egy állandó veszélyre. Ha a megújulásban nincs átgondolt tanítás a testünkről, mint agyagedényről, amely megjelöltetett a feltámadásra, akkor elterjedhet az a felfogás, hogy a világ jelenlegi állapotában, még Krisztus visszajövetele előtt létre fog jönni egy „teljesen más minőségű egyház”, egy „teljesen más minőségű keresztény világ” és a „tökéletes szuperkeresztény”. Ez a gondolkodás összekeveri a jelenlegi világot az eljövendővel és sokak hitét tönkreteszi.)

– Peter Hocken tanításai nyomán –