Evolúció vagy kreacionizmus?
Az embert kezdetektől foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon, hogyan jött létre a világ. Már a görög filozófia is foglalkozik ezzel a kérdéssel, nem is akármelyik, hanem az első helyen. Ez a kozmogónia.
Az Ariszotelész előtti filozófusok még nem választották szét természettudományos és filozófiai jellegű kérdésekre a kozmogóniát, hanem a filozófiát mint foglalatot használták föl arra, hogy választ találjanak a kérdéseikre. Keresték azt a princípiumot, ami először létezett, és belőle keletkezett minden.
Mi keresztényként megtaláltuk Istent, aki abszolút princípium, minden általa lett. Viszont a világ keletkezésének módjára ma a tudomány keresi a választ.
Sokáig a Biblia alapján a teremtéselmélet volt mérvadó a tudósok között, de Charles Darwin fejlődéselmélete mindent megváltoztatott. A mai tudóstársadalom döntő többsége az evolúciót vallja. Ezzel az ember akkor szembesül legelőször (ha nem előbb), amikor az iskolában a biológiatanár az élet kialakulásáról beszél.
Vannak olyan hívő tudósok aki elfogadják az evolúciót, és különböző mértékben építik bele Istent az elképzeléseikbe (már, ha lehet ilyet mondani). Van például olyan tudós (és/vagy teológus), aki szerint Isten teremtett, és utána „beleprogramozta” a világba a fejlődés törvényeit. Vagy az életet Isten teremtette, de az evolúcióval együtt.
Az evolúciónak viszont a kisarkított – Isten nélküli, a világ minden részletére értelmezett (pl. gondolkodás) – változata számukra sem elfogadható (ez az elképzelés többek közt azt is vallja, hogy a világ a semmiből keletkezett, és önmaga oka).
Az evolúcióval szemben megjelent ma egy másik modell, ez a kreacionizmus. Azt vallja, hogy a Bibliában található teremtéstörténet, mint tudományos modell felhasználható, és ezt tudományos módszerekkel próbálja bizonyítani. Azért fontos tudni, hogy tudományos eszközökkel, mert elterjedt manapság az az álláspont, hogy a Biblia nem lehet önmagában tudományos elméletek, modellek forrása. Ennek az álláspontnak természetesen teológiai és tudományos érvei vannak, amelyek részben meggyőzőek.
Tavaly kezembe került egy Kreacionizmus c. könyv, amit addig olvastam párhuzamosan a biológia könyvvel, amíg az evolúcióról tanultunk. Ezt azért írom itt le, mert ez a könyv a biológia könyv keményvonalas evolúcionista felfogását ellensúlyozta keményvonalas kreacionizmussal. Viszont én egyik állásponthoz sem akartam túl közel kerülni, így érdeklődésem csak addig tartott, amíg a tantervben az evolúció.
Ezzel kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megosztani.
Az evolúcióval szembeni kételyek
Az evolúcióval kapcsolatban manapság sok kétely felmerült. Kezdik kétségbe vonni a kormeghatározási módszereket, lassan bizonyítást nyer, hogy mind a C-14 (rövid távú), mind a kálium-argon (hosszabb távú) módszerek könnyen befolyásolhatók (frissen keletkezett párnaláva kora több ezer év a kálium-argon kormeghatározással).
A következő „bizonyíték” egy korfa, ami különböző geológiai rétegek életkorát tartalmazza. Ezt a korfát az evolúció elmélete alapján állították össze. Itt arról van szó, hogy vannak bizonyos fajok, amik viszonylag rövid ideig éltek, és mivel a fejlődés elmélet alapján megállapítható, hogy melyik a fejlettebb, az is megállapítható, hogy melyik élt előbb. Tehát mindegyik fajhoz tartozik egy konkrét idősáv (evolúció alapján), és ha ezek közül az index kövületek közül egy megtalálható egy rétegben, akkor „egyértelműen” meghatározható a kora. Ezek után az evolúció bizonyítására használják föl, pl. egy nem index kövület korát mondják meg az alapján, hogy milyen réteghez tartozik. És itt értünk vissza a kör elejére, az evolúciót önmagával bizonyítják.
Kérdésessé vált az is, vajon hogyan jött létre az élet. Életről akkor beszélhetünk, ha egy kémai képződmény tudja magát reprodukálni. Jelen világunkban a sejt ez a képződmény. Mi kell ahhoz, hogy egy új sejt létrejöjjön? Az örökítőanyag (DNS) lemásolása és osztódás.
A DNS-t, ahhoz, hogy élő lény legyen a sejt, másolnia kell tudni, ehhez viszont olyan fehérjére van szüksége, ami a DNS-ben van kódolva (kikódolni csak másolás útján lehet), tehát önmagától nem kezdheti el másolni magát, mert a másoláshoz egy előtte megtörtént másolás szükséges, vagy egy Teremtő.
A kreacionisták a kérdés-feltevéshez értenek
A kreacionisták nagyon jó kérdéseket tudnak feltenni, de igazi választ ők sem tudnak adni. Lássuk, miért:
Az evolúcióhoz az univerzalizmus, a kreacionizmushoz a katasztrófaelmélet tartozik mint a világ keletkezésére alkalmazott modell.
Az univerzalizmus azt fogalmazza meg, hogy a világ több millió éves, és az ősrobbanástól kezdve lassan fejlődött a kvarkok, a nukleonok, az atomok, a csillagok, bolygók, csillagrendszerek kialakulásával. A ma látható-tapasztalható világot meglepően jól írja le mivel olyan tényeken alapul, amiket akár ma is meg lehet figyelni (szupernova robbanás, a folyó bevágja magát, a jég, a víz és a szél alakítja a felszínet – szemben az evolúció rosszul értelmezett észlelhetőségével: bizonyos fajok mai evolúciója). Az univerzalizmus általánosan elfogadott a geológusok között, és nagyon sok jelenséget egyértelműen lehet vele magyarázni – kontinensvándorlás elmélete egyértelmű magyarázatot ad például a vulkánkitörések, vagy a földrengések eredetére.
A katasztrófa elmélet ezzel szemben azt állítja, hogy a föld kb. 6000 éves, és a teremtés után bolygónk felszínét egy globális katasztrófa alakította ki (özönvíz).
Tehát világosan látható a két elképzelés közti ellentét. Most térjünk vissza az élet kérdéséhez.
Ha körülnézünk, azt látjuk, tapasztaljuk, hogy ma a világban nem megy végbe az élőlények között evolúció. A farkas például még mindig szaporítható a kutyával (új faj akkor jön létre, ha már nem szaporítható azzal a fajjal amiből létrejött). Tehát nem alakult ki egy új faj, csak bizonyos tulajdonságok arányát megnövelték tenyésztéssel. Az evolúció-kreacionizmus vita fő kérdésére, mégpedig, hogy létezik-e hasznos mutáció, a válasz az, hogy ma azok az egyedek, amelyek mutánsok, elpusztulnak. Tehát az élet kérdésében a keresztény ember számára (talán) a kreacionizmus az elfogadhatóbb.
Viszont látható, hogy az univerzalizmus elgondolásainak van alapjuk. Tapasztalattal és tudományos megfigyeléssekkel támaszthatók alá.
De akkor mindkét modell hiányos. Az kreacionizmus a világ keletkezésének kérdésében, az evolúció pedig az élet kérdésében.
Ezek után pedig dönteni, hogy vajon melyik modell a helyes, nagyon nehéz. Sőt, szerintem nem is szükséges. Isten már ott volt a kezdeteknél, benne bízhatunk, Ő látott mindent.
Valószínüleg csak az örökkévalóságban tudjuk meg az igazságot.